A BTM Aquincumi Múzeumának ásatásai és leletmentései 2007-ben (Aquincumi Füzetek 14. Budapest, 2008)

Beszámoló a katonaváros nyugati temetőjében végzett kutatásról (Budai Balogh Tibor)

maradhatott érintetlen. Sajnálatos mó­don, datáló értékű lelet nem került elő a vízvezetékből, így kora egyelőre ismeretlen (középkori? kora újkori? újkori?). Árkának betöltésében nem találtunk hcgvi patak eredetű vagy sárfolvásból származó üledé­ket, tehát létesítésekor a felszín viszonylag stabil volt, a lejtős tömegmozgások még nem indultak meg. Mindez azt jelenti, hogy a vízvezeték létesítését követően, egy pontosan meg nem határozható időpont­ban váltak az eróziós folyamatok oly mér­tékűvé, hogy romboló hatásukra az újabb kori leletanyaggal datált rétegek összeértek a késő rómaival, tökéletesen elpusztítva a közbeeső korszakok emlékét. A terület ré­tegtani sorát az üledékre hordott mester­séges feltöltés zárja le. Az eredeti terepfelszín a maihoz hasonló volt, azaz a hegylábi környezet fokozatosan simult a Duna folyóvízi síkságába. Észak­déli viszonylatban enyhe, északi irányba mutató lejtésről beszélhetünk, amely a Duna és a hcgvi patakok egykori összefo­lyásánál az ártér enyhén hullámos jelle­géből adódhat. (A feltárás geo-pedológiai vizsgálatát Horváth Zoltán végezte el.) Őskor A rétegtani fejtegetések kapcsán már történt utalás a vizsgált terület egykori régészeti kultúráira. A legkorábbi objek­tumok a neolitikumból származnak, a Dunántúli Vonaldíszes Kerámia népének (Zseliz-csoport) erősen paticsos földdel betöltődött, egyenes falú és harangalakú gödreit találtuk meg nagy számban. Két cölöpszerkezetű építmény maradványa is előkerült ebből az időszakból. A terület nyugati részén egy épület szabályos el­rendezésű, 5x3 oszloplyukkal meghatá­rozott, kb. 5x6 m alapterületű részletét tártuk fel, míg a házalap északi falánál egy logical cultures younger than the Roman period impossible. The only proof of the use of the territory after the Roman period is a water conduit, which crosses the cem­etery in a northwest-southeast direction. It remained intact only because had been dug down very deep into the soil. Regret­tably, no datable find was found in the wa­ter channel, so its age is not known (per­haps the medieval, early modern period or modern period). The fill of its trench did not contain deposits from streamlets or mudslides, which means that the surface was relatively stabile when it was laid down and that no significant mass soil move­ments had vet begun on the slopes. It all means that the erosion processes became significant in an indeterminate period af­ter the establishment of the water chan­nel. As a result, the layers dated bv modern finds became contiguous with the level of the Late Roman period and the remains of the periods between the two were com­pletely destroyed. The layer sequence in the territorv ends in an artificial fill spread over the deposit. The original surface was similar to the actual one which means that the foothill region gradually merged into the plains of the Danube. In a north-south direction, a slight sloping could be observed towards the north winch could have come from the slightlv undulating surface of the floodplain at the confluence of the Dan­ube and the streamlets of the hills. (Zol­tán Horváth carried out the geo-pedologic examination during the excavation.) Prehistoric period The archaeological cultures found in the investigated territorv have already been mentioned in the stratigraphie sec­tion. The earliest features came from the

Next

/
Thumbnails
Contents