A BTM Aquincumi Múzeumának ásatásai és leletmentései 2007-ben (Aquincumi Füzetek 14. Budapest, 2008)

Szondázó kutatások az óbudai Hajógvári-szigeten (Havas Zoltán)

a kora bronzkori Makó-kultúra jellegzetes kerámiái kerültek elő. A kerámiák mellett néhány pattintott kőeszköz, állatcsontok, és igen nagy mennyiségű kagylóhéj került elő a gödrökből. A lelőhelyből eddig megismert részlet összképe időszakos, időrőlidőre visszatérő megtelepülésre utal, melynek egvik fő mozgatórugója talán a folyó, mint fontos táplálék és nyersanyagforrás közelsége lehetett. További két munkaterületen szintén őskori emlékeket tárhattunk fel, melyek pontosabb keltezése azonban a lcletanyag további vizsgálata során lesz csak lehetséges. A 'D' szondában amorf, és igen leletszegény gödör-objektumok halmazát tárhattuk fel. A kevés kerámiáidét a bronzkor közelebbről nem meghatározható korszakára utal. Az eddigi adatok alapján legfeljebb időszakos területhasználatra, nem tartós megtelepülésre gondolhatunk. A lelőhely határai egvelőre csak hozzávetőlegesen húzhatóak meg. Északi irányban nem érte cl az 'F' és 'G' szondák vonalát, déli irányban a 'B' szonda vonalát. Keletről, délkeletről egv mélyebben fekvő, megtelepülésre alkalmatlan terület helyezkedett cl, nyugaton legtávolabb a Hajógyári-öböl elődjét jelentő Duna-ág biztos határt jelentett. Az 'A szondában, az ott feltárt középkori házaknál korábbi rétegből, és az egyik ház által vágott méhkas alakú veremből őskori (bronzkori?) kerámiatöredékek kerültek elő kis mennyiségben. Ez egy jellegét tekintve egyelőre kevéssé besorolható, de nem túl intenzív őskori lelőhely jelenlétét jelzi. Római kor Az előzetes várakozásokhoz képest kevesebb látványos eredménnyel zárult a feltárás a római korra vonatkozóan. A 'G' posthole and a larger pit complex. This latter complex contained the remains of a smaller hearth as well. The ceramic material from the features dates to subsequent phases of a long period while the various altitudes of the appearance of the features also attest to the multi-period character of the site. Beside a few finds from the earliest Neolithic which as vet have not been firmly dated, the characteristic ceramics of the late Copper Age Baden culture and the early Bronze Age Makó culture can generally be found. Beside ceramics, a few flaked stone tools, animal bones and an extremely large number of bivalve shells were recovered from the pits. The complex picture composed of the unearthed fragment of the site suggests that an intermittently inhabited settlement existed here, which was primarily based on exploitation of the river which represented a nearby and important source of nourishment and raw material. Prehistoric finds were also uncovered on two more surfaces, the exact dating of which will be possible only during the further analysis of the material. A cluster of amorphous pit features with a poor find material was unearthed in test trench 'D\ The few ceramic finds attest to a phase of the Bronze Age, which has not yet been precisely identified. Based on the data, the territory was only temporarily used and there is no indication that settlement here was ever permanent. The edges of the settlement can only determined approximately be: It did not reach the line of test trenches 'F' and TV in the north, and that of test trench 'B' in the south. A lower lying area, unsuitable for settlement, bordered it to the cast and southeast, while the Danube branch, the antecedent to modern Dockyard Bay, lav at the farthest possible edge in the west.