A BTM Aquincumi Múzeumának ásatásai és leletmentései 2007-ben (Aquincumi Füzetek 14. Budapest, 2008)

Szondázó kutatások az óbudai Hajógvári-szigeten (Havas Zoltán)

A próbafeltárás célja az volt, hogy átfogó képet nyerjünk a beépítendő, régészeti védettség alatt álló területről, tervezhetővé tegvük a beruházással kapcsolatos további régészeti feladatokat. A korábbi kutatások hiánva miatt kulcsfontosságú kérdés volt az is, hogy megtartandó, helyben bemutatandó régészeti emlékek találhatóak-e ezen a szigetrészen. Ugyanakkor arra is törekedtünk, hogy a megnyitott munkafelületek egy majdani megelőző feltárás rendszerébe is illeszkedjenek, és a régészeti rétegek, jelenségek teljes keresztmetszetét felöleljék az egves munkaterületeken. A tervezés során szintén figyelembe vehettük a környező területekre vonatkozó eddigi topográfiai ismereteket és az ezekből kikövetkeztethető súlypontokat. Leginkább átfogó és strukturált képet a római kori régészeti topográfia adott. Az egykori Duna-ág, a mai Hajógyári-öböl túlpartján, csaknem az egész Kis-szigetet elfoglalta a helytartói palotaegyüttes (legutóbb összefoglalóan KÉRDŐ 2003), melynek főhomlokzata a vizsgált terület felé néz. A főhomlokzat előterében a partvonal kiépített volt, talán kikötőként is funkcionált. (NÉMETH 2001; KÉRDŐ-TÓTII 2002; KÉRDŐ-TÓTII-NÉMETH-K1RCHHOF 2004) A folyószabályozás után kialakított pesti partvonal közelében, a „Transaquincum" néven ismert erőd előterében feküdt egv kor a Fürdő-sziget, melv római épületmaradvánvokról nyerte nevét. A sziget kikotrása előtt Zsigmondv Gusztáv négv római hídpillér facölöp alapozásait mérte fel. A római híd, a felmérési rajz alapján kiszerkeszthető vonalát figyelembe véve, a 2007. évi kutatási terület déli részén érhette el a Hajógyári-szigetet. Ezen a ponton Németh Margit végzett kisebb célzott szondázást 1982-84-ben (NÉMETH 1983; NÉMETH 1984, összepublic utilities and protected trees during planning and also when the test trenches were opened and excavation began. The purpose of the test excavation was to get a general picture of the territorv where building work was to take place to enable the planning of the archaeological tasks linked to the investment. Another problem of kev importance was, given the lack of former investigations, to find out if archaeological remains existed that could be preserved and exhibited in situ in this part of the island. Efforts were also made to insure that the opened-up excavation surfaces could be fit into the system of a future preventive excavation and that the complete cross-sections of the archaeological layers and phenomena were investigated on the individual excavation surfaces. During the planning phase, the topographic information gleaned so far was used to understand the environment and the impacted areas that can be deduced from them. The Roman period archaeological topography offered the most complex and structured picture. On the other side of the former branch of the Danube, today's Dockyard Bay, the proconsul's palace occupied nearly the entire Kis-sziget (Small Island) facing the investigated territorv (Recent summarv : KÉRDŐ 2003) There was an embankment on the bank in the foregrounds of the main façade of the palace which may have functioned as a harbor. (NEMETII 2001; KÉRDŐ-TÓT H 2002; KÉRDÖTÓTII-NÉMETII-KIRCI II IOF 2004) Fürdő Sziget (Bath Island), which got its name from Roman building remains, lav in the foregrounds of the fortress known as "Transaquincum" near the Pest bank constructed after the river regulation. Be-