A BTM Aquincumi Múzeumának ásatásai és leletmentései 2007-ben (Aquincumi Füzetek 14. Budapest, 2008)

Az Aquincumi Múzeum kisebb feltárásainak helyszínei és eredményei a 2007. évben

egykori helyüket. Ennek ellenére - az előző évek tapasztalatához hasonlóan - több esetben is megfigyelhető volt, hogy olykor kisebb sírcsoportokban temették el az elhunytakat. A fedőtálas urnák, kisebb kancsók, bögrék és tálkák mellett a korszakra jellemző harangedények is kerültek elő a sírokból. Az urnákba a hamvakkal együtt, kisebb viseleti és használati tárgyak: bronzés csontékszerck továbbá gombok maradványait is elhelyezték. A kelta népesség 2004-ben feltárt, Duna-parthoz közeli 12 település-objektuma mellé az idei ásatás során kevés jól értékelhető jelenséget sikerült lokalizálnunk. A leletek többsége (kerámia-, kő-, és vastöredékek valamint egy bronz fibula), a korszakhoz köthető paticstörmclék halmok a majdnem homogénnek tekinthető szürkésbarna iszapos, mintegy 40 cm vastagságú áradási rétegből kerültek elő. A feltárás során észlelt paticsos felület helyén, ill. annak közelében cgvkor valószínűleg egy nagyobb méretű épület (ház?) állhatott, melynek leégett és szétmosódott maradványai között viszonylag nagyobb menynyiségű áglenvomatos paticsdarabot találtunk. A leletek kora a Kr. e. 2-1. századra tehető. A 40, korábban előkerült, késő népvándorlás és kora Árpád-kori objektum többsége a korszak jól ismert, félig földbe mélyített, házaiból, kemencebokraiból és szabad téri kemencéiből állt. A 2004-ben részben feltárt, akkor még az avar korra datált hamuzó gödör és környékének tovább bontása során feltártuk az ahhoz tartozó kemencéket is. Alakjuk és kialakításuk (a sütőfelülctcket apró kavicsos alapozásra tapasztották) alapján, a meglehetősen kevés datáló leletanyag ellenére, nagy valószínűséggel a Kr. u. 10-12. századra tehető. Az objektum környékén több nehezen értelmezhető jelenség mellet egy hulladékgödör részletét is sikerült feltárnunk, amelyből kevés kerámiatöredék mellett egv malomkő darabja is cicikerült. A területen néhány késő középkori és kora újkori telep jelenség mellett egy-két bizonytalan korú objektum is előkerült. Horváth M. Attila - Endrődi Anna Irodalom: HORVÁTH 2005 - Horváth M. A.: Régészeti kutatás a tervezett csepeli Központi Szennyvíztisztító Telep területén (Archaeological investigations on the territory of the planned Central Sewage Plant in Csepel). Aqfüz 11 (2005) 177-186. HORVÁTI I-ENDRŐDI-MARÁZ 2007 - Horvárth M. A. - Enrődi A - Maráz B.: Régészeti kutatások a csepeli Központi Szennyvíztisztító Telep területén (Archaeological investigations in the territory of the Central Waste Water Treatment Plant on Csepel Island). Aqfüz 13 (2007)216-232.