A BTM Aquincumi Múzeumának ásatásai és leletmentései 2007-ben (Aquincumi Füzetek 14. Budapest, 2008)

Az Aquincumi Múzeum kisebb feltárásainak helyszínei és eredményei a 2007. évben

fazekastelepnek a Dunához legközelebb eső, legkeletibb részéhez tartoztak. A 2007. évi ásatás helyszínén a történeti terepszint erősen lejt az Ördögárok irányába (azaz észak felé). A korábbi tapasztalatokkal ellentétben a 2007-es feltárás során jelentős mennyiségű 15. századi leletanyag is felszínre került, pl. mázas kályhacsempék töredékei. A teljes feltárás tapasztalatai alapján elmondhatjuk, hogy a középkori megtelepedés határa kb. a török fürdő vonalában lehetett, és főként az Ördögárok bal partján koncentrálódott. A középkori objektumok elplanírozott szintje felett törökkori régészeti jelenségek indultak (köztük egv ház maradványa). A 18-19. századi fürdőépület falai bolygatták a területet, ill. nagyobb mértékű roncsolást eredményezett a II. világháború utáni tereprendezés, amikor a 20. században használt lejtőt kialakították. Maráz Borbála - Papp Adrienn Irodalom: MARÁZ-PAPP 2006 - Maráz B. - Papp A.: Régészeti kutatások a Rác fürdő és a tabáni késő La Ténc-kori fazekas telep területén. In: Kisfaludi J. (szerk.) Régészeti kutatások Magvarországon 2005. Budapest 2006, 109-124. PAPP-MARÁZ 2006 - Papp A. - Maráz B.: Budapest I., Hadnagy utca 8 - 10., Hrsz.: 5973, 6006/2. Aqfüz 12 (2006) 225-226. 17. Budapest I. ker., Bérc utca 10., Hrsz.: 5319/6 Építkezéshez kapcsolódóan régészeti felügyeletet végeztünk a Gellérthegy északi oldalán található telek területén. Ennek alapján megállapíthattuk, hogv a Bérc utca 10. számú telek háromnegyed részén még az 1970-es évek elején, a telek parkosításakor kicserélték az eredeti talajt, amelyben esetleg lehettek késő bronzkori vagy késő vaskori régészeti leletek. A terület nyugati fele kőtörmelékkel és építési hulladékkal volt feltöltve, mert a régi szintvonalas térképeken jelzett egykori kőbánya rézsűjére esik. Ezért régészeti lelet vagy objektum ezen a részen nem kerülhetett elő a mostani építkezés alkalmával. A telek északi, a Bérc utca vonaláig húzódó sávja bolygatatlan és régészetileg negatív volt, és a hegyoldal természetes lejtését mutatja. A szomszédos, 8. számú telek északi feléhez és a szemben lévő 17. számúhoz hasonlóan (MARÁZ 2005 és 2006) ide már nem terjedt ki a gellérthegyi késő bronzkori és kelta település területe. Maráz Borbála Irodalom: MARÁZ 2005 - Maráz R: Régészeti kutatások a Gellérthegy északi oldalán (Archaelogical iiwestigations on the northern side of Gellért Hill). Aqfüz 11 (2005) 96-100. MARÁZ 2006- Maráz B.: Budapest - Gellérthegy és környékének késő La Ténc-kori településtörténete II. BudRég 40 (2006) 31-44. 18. Budapest, XI. ker., Albertfalva, Hunyadi János út 14., Hrsz.: 43576/6 A XI. kerület, Ujbuda Önkormányzata megbízásából 2007. október 11. és decem-