A BTM Aquincumi Múzeumának ásatásai és leletmentései 2007-ben (Aquincumi Füzetek 14. Budapest, 2008)

Az Aquincumi Múzeum kisebb feltárásainak helyszínei és eredményei a 2007. évben

Az említett objektumokon kívül, ezen a felületen újkori pincemaradványokat és kutakat is dokumentáltunk. A Kacsa utca 19-23. telkeken igen gazdag leletanyagot és sűrű városi beépítettségre utaló régészeti jelenségeket találtunk. A jelenlegi utcára merőlegesen két Árpád-ko­ri lakóház részlete kerültek elő. A nyugati, feltehetően faszerkezetes épületben sike­rült feltárnunk annak sárga agyagpadlóját, északi felében tüzelőhelv maradványait, továbbá egv, feltehetően az épület szerkeze­tével összefüggő, tartóoszlop helvét tudtuk megfigyelni. A keleti épületet nagymérték­ben bolygatta egv késő középkori gödör, ill. egv újkori pince, így teljes kiterjedését nem tudtuk megfigyelni. Az épületekben és kör­nyezetükben több kisebb-nagyobb gödör került napvilágra, míg tőlük északra, az egy­kor volt telkek hátsó részén, kelet-nyugati irányú vízelvezető árkokat találtunk. A késő középkor időszakából lakóépület nyomait ugyan nem tudtuk megfigyelni, de a korszak leletanyagát megőrző hulla­déktároló gödrök folyamatos megtelepe­désre utalnak. A terület törökkori betelepültségé­nek nvomai a széles, igen mélv gödrök, amelyek nagy számban kerültek elő a területről. Az innen előkerült leletek jól reprezentálják a korszakból ismert kerá­miaanyagot. Számos talpastál töredéke, ún. bosnvák kerámia, korsó töredékek, valamint izniki fajansztöredékek kerültek napvilágra. (9. kép) A Kacsa utcai terület északnyugati ol­dalán kőalapfalú, agyagpadlójú török ház részletét is feltártuk. Az épület délnyugati sarkánál, ahol a ház fala be is omlott, egv nagy átmérőjű gödörből összedőlt török kályha kályhaszemei, egy restaurálható talpas tál és török fajanszcsésze töredékei, valamint nagymennyiségű faanyag került elő. Ez utóbbiak egv része tetőzsindely­ként volt azonosítható. A Kacsa utca 15-17. telkeinek terüle­tén a gépi földmunka után meglehetősen kevés ásatási felület maradt, mivel az új­korban épült pincék a terület kétharma­dát elpusztították. Ez azt eredményez­te, hogy a telkek hátsó felére jellemző objektumok (elsősorban szemétgödrök, árkok, ill. két házvég) kerültek feltárásra. Azoknak a középkori lakóházaknak a ma­radványai, melyeket az 1695-ben készült „Zaiger über die Wasserstadt" házössze­10. kép: Fallosz alakú üvegpalack (törökkori német munka)

Next

/
Thumbnails
Contents