A BTM Aquincumi Múzeumának ásatásai és leletmentései 2007-ben (Aquincumi Füzetek 14. Budapest, 2008)

Az Aquincumi Múzeum kisebb feltárásainak helyszínei és eredményei a 2007. évben

S. kép: Rézkori gödör fel hi rá s közben, betöltésében bedobott edénnyel gat—keleti irányban húzott kutatószelvényekben, a kissé keletebbre fekvő „C" és „E" épületeknél, kelet felé az altalaj erőteljes mélyülését és a régészeti jelenségek ritkulását tapasztaltuk. A próbafeltárás során kibontott objektumok mindhárom székemben a Dunántúli Vonaldíszes Kerámia (továbbiakban DVK) időszakára, egv esetben biztosan annak Kottafejes szakaszára, keltezhetőck. Vélhetően a DVK-hoz kapcsolhatjuk majd a „D" és „E" épületek területén jelentkező oszlopszerkezetck részleteit is. A tervezett épületek helyének teljes megelőző feltárását a II. ütemben, 2008. tavaszán végezzük el. A kutatás eddigi eredményei alapján, a területen húzódó szárazulatot valószínűleg egv nagyjából észak-déli irányú természetes mélyedés, időszakos vízfolyás szelhette át, amelyet az „A" és „B" épület esetében az altalaj nyugati, a „C" és „D" épületeknél keleti irányú mélyülése jelez. E természetes ároktól keletre, a Duna mellet húzódó szárazulaton, az „A" épület negatív eredménye alapján, a késő Zseliz és a Eudanice időszak települési helyének északi szélét találtuk meg. A települési objektumok fölött megfigyelhető, szórványos (esetleg áthalmozódott) leleteket és kagvlóhéjakat tartalmazó iszapos réteg alapján a terület áradásos lehetett, amely a kis intenzitást mutató települési jelenségek szerint is csak szárazabb periódusokban, időszakosan lehetett alkalmas megtelepedésre. A DVK korábbi, Kottafejcs időszakában inkább a víztől távolabb fekvő, kissé magasabb szárazulaton létesítettek települést. A Nánási úton megtalált települési részletek jól illeszkednek az észak-budai Duna-part települési láncolatának sorába, amelyekről korábban Tompa Ferenc és Gáboriné Csánk Veronika kutatásai alapján értesülhettünk. (TOMPA 1934-35, 1936, 1942, G CSÁNK 1964, 1967, 1974) Az általunk feltárt késő Zseliz telcprészlet az. attól északra elhelyezkedő Pünkösdfürdő környékéről ismertté vált, szakirodalomban sokat idézett lelőhellyel azonos időszakot, a legkésőbbi Zseliz fázist, illetőleg az ún. „Vorlengyel" horizontot (PAVÚK 1969, 1969/a, dOCIK-LICIIARDUS 1964, KALICZ 1988) képviseli, csakúgy, mint a Szécsény-Ültetésen feltárt település is. (SOÓS 1982) A Nánási úton előkerült