A BTM Aquincumi Múzeumának ásatásai és leletmentései 2007-ben (Aquincumi Füzetek 14. Budapest, 2008)

Római kori épületmaradványok feltárása Budaújlakon (Anderkó Krisztián)

1. kép: Az ásatási teriilet összesítő rajza Fig. I: Summary ground plan of the excavation territory keleti és nyugati oldalán. A keleti oldalon egy falkiszedéshez csatlakozó fal esetében ennek struktúrája is megfigyelhető volt, míg a keleti oldalon csak az alapozás alsó 1 -2 kősóra maradt meg. A feltárt alapfalak északkelet-délnyugati és északnyugatdélkeleti tájolásúak, tehát irányukban egymással párhuzamosak, vagy egymásra merőlegesek voltak. Kisebb-nagyobb méretű sárgásfehér mészkövekből, 50-55 cm szélességben, szinte kivétel nélkül kötőanyagot mellőzve, szárazon készültek. (3. kép) Eltérő megoldást csak egyetlen esetben lehetett megfigyelni, a nyugati oldalon, ahol az egyik fal alapozása kavics és habarcs keverékéből állt (4. kép). A keleti oldalon előkerült, már csak falkiszedések formájában meglévő falak kialakítása nem ismert. A kutatott terület két oldalán meglévő falak abban is különböztek egymástól, hogy indítási szintjük a telek eastern and tbc western sides of the lot. A part of the wall structure could also be observed in a wall joining a removed wall to the east, while in the cast, only the lower 1 -2 rows of the foundation were preserved. The foundation walls brought to light had a northeast-southwest and a northwestsoutheast orientation, which means that thev were either parallel or perpendicular to one another. Thev were built in a width of 50-55 cm from limestone blocks of various sizes using mostly a dry wall technique without mortar (Fig. 3). A different solution could only be observed in a single case on the western side where the foundation of a wall was composed of a mixture of pebbles and mortar (Fig. 4). The technology used to build the walls preserved in the form of removed walls in the east is not known. Another difference between the walls preserved in the two parts of the