A BTM Aquincumi Múzeumának ásatásai és leletmentései 2007-ben (Aquincumi Füzetek 14. Budapest, 2008)

Az Aquincumi Múzeum kisebb feltárásainak helyszínei és eredményei a 2007. évben

lés késői, kosziclcri periódusában annak terjeszkedése miatt feltöltöttek. Nyugati irányban a szárazföld belseje felé haladva a terasz-sziget nyugati felét (B2 épület egy része) és a szemközti partoldalt (Al, B2 épületek) bronzkori és az 1. századi kelta település egymásba olvadó agyagnyerő gödreinek komplexumai borítják. Minimális mennyiségű leletanyaga miatt jelenleg bizonytalan időrendi besorolása egy alig 3,5 m hosszú alapárkos cölöpvázas épületnek, továbbá egy fej nélküli emberi temetkezésnek és egv nyújtott, háton fekvő csontvázas sírnak. A telek északi felén az A2, B3, és C2 épületek területének megelőző feltárása 2008 tavaszán esedékes, melyet követően a Barát-patak és Pünkösdfürdő között húzódó lelőhelyláncolat középső, mintegy 230 m-es szakaszán, megismerhetjük annak belső struktúráját. Szilas Gábor Irodalom: SCI IREIBER-MOLNÁR19 57 - Schreiber R. - Molnár E.: Budapest III, BékásmegyerPünkösdfürdő. ArchÉrt 84 (1957) 82. ' SCHREIBER-PEKÁRY 1956 - 94. Schreiber R. - Pekáry T: Budapest III. Csillaghegy-Pünkösdfürdő, ArchErt 83 (1956) 94." 3. Budapest, III. ker., Ipartelep utca 64., Hrsz: 64054/29 2007. szeptember 11. és október 8. között az Ever-Estate Kft. megbízásából próbafcltárást végeztünk a fent nevezett telken. A tervezett Irodaház alapozásának nyomvonalában gépi segítséggel két, egymásra merőleges, 6x47 m hosszú kutatóárkot húztunk észak-déli és kelct-nvugati irányban. Ezekből nyilvánvalóvá vált, hogv a területet 60-100 cm vastagság közötti modern kori sittes-vasbeton-törmelékes feltöltés borítja. Ez alatt egy 10-40 cm vastagság közt váltakozó homogén, tömött barna (egvkori termőtalaj) réteg húzódik, lejjebb pedig már a sárga altalaj következik. A metszetekben jól láthattuk, hogv e két utóbbi réteg közti elválás elmosódva jelentkezik. A barna réteg sokszor fodrozódva a sárga altalajba kenődött, ami feltehetően a terület mezőgazdasági használatára (szántásnyomok) utal. A gyéren felbukkanó újkori - modern kori mázas kerámiatöredékek inkább egy kései használatot sugallnak. A két kutatóárokban elenyésző számban bukkantunk régészeti objektumra: két nagyméretű modern kori sittesgödrön kívül, egy északkelet-délnyugati irányú árok (datáló lelet nélkül) és négy gödör került napvilágra, melyekből csupán egyben találtunk kézzel formált (népvándorlás kori vagy Árpád-kori?) kerámiatöredékeket. A szondákat a feltárásra szánt időszak utolsó harmadában, a KOII állásfoglalása alapján, (további gépi munka segítségével) kiszélesítettük a tervezett épületalap határáig. Az újabb felületekben néhány további, sekélv gödör jelentkezett, ezekből azonban egv kivételével (néhány őskori kerámiatöredék) leletanyag nem került elő. Összefoglalva megállapítható, hogy a lelőhely területét a régészeti korokban csak igen gvéren használhatták, továbbá ennek a szórványos használatnak az objektumait nagyrészt a területen folyó újkori-modern kori mezőgazdasági művelés tovább roncsolta és tüntette cl.