A BTM Aquincumi Múzeumának ásatásai és leletmentései 2007-ben (Aquincumi Füzetek 14. Budapest, 2008)

Próbafeltárás a csúcshegyi római villa környezetében III. (Szilas Gábor - M. Virág Zsuzsanna)

sel rokonítják lelőhelyünket. (KALICZ 1985) A Harsánylejtőn azonban, nyilvánvalóan a lelőhely nyugatabbi elhelyezkedéséből adódóan, a Lengyel-kultúra jellegzetességeinek valamivel erőteljesebb érvényesülése figyelhető meg és előzetesen különbségként értékelhető a jellemző karcolt díszítés hiánya. Vélhetően ehhez a korszakhoz köthető két, szántással erősen bolygatott temetkezés maradványa is. Az egyik temetkezéshez kapcsolódhatott a lelőhely korai keltezését ugyancsak alátámasztó jellegzetes „csillag" alakú átfúrt agyagtárgy, amelynek pontos megfelelőit a Lengvel-kultúra korai szakaszának más lelőhelyein, (KALICZ 1985) a Sopot-kultúrában, (MAKKAY et al. 1996) de főként a délebbre elterjedt Vincakultúrában találhatjuk meg. turc connect this site to the contemporary settlement of Aszód where the strong interrelationship of the Lengyel and the Tisza cultures has been demonstrated (KALICZ 1985). At the Harsánylejtő site, however, Lengyel culture characteristics are more dominant, perhaps owing to the more western location of the site. Mainly the absence of the characteristic incised ornament can be considered a divergence. The remains of two burials, both badly disturbed by plowing, also date to this period. A characteristic star-shaped pierced clav object, which supports the dating of the site, probably came from one of the burials. Its exact analogues can be found at other sites from the early phase of the Lengvel culture (KALICZ 1985), in the Sopot culture (MAKKAY et al. 1996) and 2. kép: Az 5. és 6. árok légi felvétele nyugati irányból Fig 2: Aerial photo of trenches 5 and 6 from the west