A BTM Aquincumi Múzeumának ásatásai és leletmentései 2006-ban (Aquincumi Füzetek 13. Budapest, 2007)

Beszámoló a Ladik utcai temető újabb sírcsoportjainak feltárásáról (Budai Balogh Tibor)

7. kép: Budapest, ill. ker.. Ladik utca 7-11 - amphora-alakú szíjvég az 1. sírból Fig. 7: III. 7Ii Ladik Street (2006) - amphora-shaped strap-end from grave a talajosodási folyamatok, tehát tartósan nem maradt víz alatt a terület. (HORVÁTH 2006, 6; KROLOPP 2006, 1-2) Megemlítendő még, hogy mindezen folyamatok emberi kultúrák közelében, a talajgyarapodás pedig kimondottan azok közreműködésével játszódott le. Az árok, egvkori folyamág betöltésének teljes vertikumából őskori (későbronzkor, urnamezős kultúra) anyag is származott, amelv nyugati irányból, az említett őskori telep felől folyamatosan szállítódhatott be a mélyedésbe (záporpatakok, talajerózió, stb). A betöltés uralkodó leletanyaga római kori volt, Kr. u. 2-3. századi anyag. Igazolható, hogy az ebből az időszakból származó középső betöltődési réteg gyarapodását a rómaiak mesterségesen is elősegítették, a Kr. u. 4. századtól kezdve pedig ugyanúgy beletemetkeztek a feltöltésbe, mint az eredeti domborzatba. Az árok azonban még a Kr. u. 4. században is envhe mélyedés formájában továbbélt, mert az árokparton létesített kései téglasír építőanyagának egy részét az árokba csúszva találtuk meg. A teljes betöltődés a patak betöltődésévcl egv időben történhetett meg, ennek felel meg a felső, nedvesebb környezetre utaló betöltődési réteg, amelv az. említett, becsúszott téglákat is elfedte. A környezet nedvesebbé válásának abszolút időpontjára vonatkozó adatunk nincs. Elképzelhető, hogy a folyamat már the depressions of the valley of the brook covering them with a mudflow. The valley of the brook thus became completely filled in with human bones without anatomical order, the building materials of the stone and brick graves and grave goods (a military brooch, a glass vessel, late glazed ceramics, smoothed-in ceramics etc.). The material accumulated in the bed of the brook came from the AO 4th century. Yet another natural ditch ran on the territory beside the bed of the brook. I his was probably a branch of the Danube which obliquely intersected the lot from southwest. It was certainly not a drainage ditch since there was no laminar stratification indicating the presence of water in the cross-section of its fill. Intensive soil development started m the deposits after the depression dried out. Both the soil structure and malacologie analyses demonstrate that the lower and middle layers of the fill of the ditch were deposited during a drier period. Sparse grassy vegetation developed on the fill levels. The upper laver, however, attests to a moister environment and the regular flooding of the Danube can even be demonstrated. Nevertheless, soil development always restarted in the fine-grained fluvial deposits, which means that the territory was not permanently waterlogged. (HORVÁTH 2006, 6; KROLOPP 2006, 1-2) It should be added