A BTM Aquincumi Múzeumának ásatásai és leletmentései 2006-ban (Aquincumi Füzetek 13. Budapest, 2007)

Feltárás az aquincumi canabae északkeleti régiójában (Vámos Péter)

nyek tájolása már ehhez az úthálózathoz igazodott, À Kr. u. 2. század első évtizedeiben az építményeket elbontották és kőből illetve agyagtéglákból terrazzopadlós és freskós falakkal rendelkező helyiségekkel ellátott lakóépületeket húztak fel, melyeket fennállásuk során vélhetően többször átalakítottak. Az újabb, nagyobb szabású építkezések valamikor a Kr. u. 3. században történtek, amikor a 2. századi épületek falait a járószintig visszabontották és maradványaik fölé újabb, szélesebb falú kőépületeket létesítettek. A területről származó leletanyagban eddig nem figyeltünk fel a későrómai időszakot sugalló darabokra, ezért feltehetően a Kr. u. 3. század végén az épületeket már nem használták. Innentől kezdve folyamatos volt a pusztulásuk, amelyet esetleg egy-egv tűzvész is segíthetett, ugyanis a legkésőbbi omladékrétegben nagyobb, vörösre átégett felületeket is megfigyeltünk. Elképzelhető, hogy akárcsak a környéken, ezen a területen is temetkeztek a későrómai korban, (NÉMETH 2004, 46) noha biztosan itt csak egy; datálólelet nélküli, szórthamvas sírt tudtunk regisztrálni. Mint fentebb említettük, a 18-19. századi temető sírgödrei jelentős megbolygatták a kései rétegeket, ezért lehetséges, hogy a késő római temetkezések is ennek estek áldozatul. Vámos Péter Irodalom/References: FEHÉR 1933 - Fehér J. A.: Budapest székesfőváros temetőinek története. Budapest 1933. MADARASSY 2003 - Madarassy, ().: Die Canabae Legionis. In: (Red. Zsidi, P), Forschungen in Ac]uincum. 1969-2002. the earth. The walls had partly damaged the slightly northeast-southwest running road that was probably built in the earliest period and that may have been used throughout the entire Roman period. This is suggested by the fact that both the post foundations of the earliest buildings and the later stone buildings were oriented in the direction of the road. Based on the cross-section of the excavation profile, the road was renewed a few times. It may have been narrower in the early period, about 5 m wide with segments of water ditches were found on both sides. The layers of the later road already covered these features. The road was paved with limestone slabs, smaller fragments of which could be observed. A small segment of the road was found in the eastern end of trench 1 as well. Here, Northern Italian Samian wares yvere found in the fill of the abovementioned water ditches from the early period. In summary; the earliest archaeological phenomena came from the last decades of the AD 1st century: These phenomena can be linked with the buildings of the settlement established around the timber and earth legionary fortress built during Emperor Domitians reign. The inner road that ran parallel to the road that left the northern gate of the fortress is contemporary to these archaeological phenomena. The orientation of the early period buildings was adjusted to this road system. The buildings yvere demolished in the first decades of the AD 2nd century, and stone-and-adobe residences yvere built containing rooms decorated with terrazzo floors and frescos on their walls. These residences yvere probably renewed a few times. The next large-scale constructions started sometime in the AD 3rd century,