A BTM Aquincumi Múzeumának ásatásai és leletmentései 2006-ban (Aquincumi Füzetek 13. Budapest, 2007)

Feltárások a 2-3. századi aquincumi legiotábor praetenturájában (Anderkó Krisztián - Beszédes József)

a contubernium helyiségeinek észak-déli irányú kiterjedését nem sikerült tisztázni, azonban nyilván nagyjából azonos méretekkel kell számolni, mint a közeli Kórház utcában feltárt helviségpároknál. (ehhez lásd: SZIRMAI 1997) Két főbb építési periódus volt megkülönböztethető a legénvségi barakkoknál: az elsőnél - amclvct a 2. század elejére keltezhetünk - sárgásfehér puhább, porózusabb mészkövekből készítették a falalapozást, a felmenő részt pedig vályogtéglákból. Ebben a periódusban is vakolták a falakat, több helyiségben megmaradt az öntött padló kisebb-nagyobb felületen. A déli helyiségsorban kemencemaradványok kerültek elő, amelyek a nyugat—keleti főfal déli oldalához voltak hozzáépítve. Az egvik helyiség planírozási rétegéből sárgás, puhább mészkőből faragott oszlopdobtörcdékek kerültek elő, amelvck a veranda elpusztult tartóoszlopai voltak. Ebből a planírozásból Antoninus Pius jó állapotú érme került elő. A következő periódusban a barakképület alapig visszabontott nyugat-keleti főfalára egy alapozási kiugrás került, erre húzták föl a 2. periódus főfalát az előbbi tengelyével megegyezően (eltérő tájolás tehát nem mutatható ki). Az észak-déli irányú belső osztófalaknál némiképp más volt a helvzet: itt a visszabontás után a keleti falsíkokhoz rakták az új falakat, így azok mintegy 50 centiméterrel keletebbre kerültek. A felhasznált kőanyag is más, az eddig alkalmazott puha, sárgás mészkő mellett feltűnnek a fehér, keményebb mészkövek is. A felmenő falakat valószínűleg végig kőből rakták és vakolva voltak. A cenfuno-lakrész díszesebb kivitelű volt a legénvségi szállások helviségeinél, ami többek között falainak növényi mintás freskókkal való díszítésében is mcgnvil5, kép: A legénységi kaszárnyák maradványa nyugatról fotózva Fig. 5: Remains of the barracks as photographed from the west timber fort but to the stone-built fort from Hadrian's period, more exactly to the construction level of wall SE-01

1 (they could be interpreted as the negative imprints of the scaffolding of the wall). A wall with a similar structure stood on the eastern side of the road (SE 198). Regarding the interpretation of the wall which had largely been pulled down, the appearance of a large, oblong-shaped pillar foundation (87x64x42 cm) on the highest point of the preserved part of the wall is important since it reveals that the wall was part of a porticus. (Fig. 4) On surface 2/1, a west-cast oriented foundation wall with three small rooms with identical groundplans both on its northern and southern sides and part of a building with a different arrangement were discovered at a depth of about 2 m. (Fig. 5)