A BTM Aquincumi Múzeumának ásatásai és leletmentései 2006-ban (Aquincumi Füzetek 13. Budapest, 2007)

Új feltárási eredmények a katonaváros északnyugati régiójából I. Kirchhof Anita)

helyi forrásmószkő felhasználásával, gyakran habarcsos kötéssel készült falalapozás, amelyhez korábbi épületek küszöbköveit is felhasználták. Később, a Kr. u. 4. század folyamán, ezeknek a falaknak az alapozásait használták fel az új épületekhez. A késő római falakat nagyobb kövekből, kötőanyag nélkül építették, a korábbi, keskenyebb (50-60 centiméter széles) alapok kiszélesítésével (70-80 centiméter széles), a feleslegessé vált épületmaradványokat, pedig visszabontották. Az északnyugatdélkeleti iramú út (A, B területeken), ebben az időszakban kapott új burkolatot. Ettől az úttól keletre (A, B területeken), azzal párhuzamosan futó árkot figyeltünk meg, amelyet az utak építését megelőző tereprendezés során töltöttek fel. Az árkot legalább egyszer megújították, ezt követően pedig természetes módon, a hegyről származó sárga kőzetlisztcs agyaggal egy időszakban töltődött be, nem hosszantartó folyamat eredményeképp. Az utolsó, késő római korra keltezhető útréteg létesítésekor az ároknak már nincs nyoma, az út átfut felette. A telek nyugati felében (A, B területen) az épületeket az útra tájolták, középső részében pedig (C területen) egy nagyobb, 3-4. századi épületegyüttes részletét tártuk fel. (9. kép) Az északi területrészen (B területen), az út 2-3. periódusa (Kr. u. 3. második fele — 4. század) a korábbi visszabontott északnyugat-délkeleti irányú vízvezeték (A, B területen) és a hozzáépített sárga köves falszakasz (B területen) felett húzódott keresztül. A terület felhagyását jelezte az a két késő római temetkezés (C területen), amelynek egyikében a teljes épségben megőrződött csontváz (10. kép) jobb lába mellé szürke házikerámiát helyeztek és a Ehe reconstruction of the northwest southeast running road (Fig. 8) and two more construction periods date from the second half of the AD 3rd century (territories A, B and C). One road has opus spicatum features and a deep foundation, while the other c has a wall foundation made of local travertine, often bound with mortar, which also contained threshold stones from former buildings. The foundations of these buildings yvere used to construct new buildings in the AD 4th century. The late Roman walls yvere built from large stones without mortar while former narrower foundations (50-60 cm) were widened (70-80 cm). The superfluous building remains were pulled down. A new pavement was laid on the northwest -southeast running road (on territories A and B) in this period. A ditch ran in parallel to East of the northwest-southeast 10. kép: Késő római temetkezés a „C" területről Fig. 10: Late Roman burial in territory "C"