A BTM Aquincumi Múzeumának ásatásai és leletmentései 2006-ban (Aquincumi Füzetek 13. Budapest, 2007)

Régészeti kutatások a katonavárosi amphitheatrum keleti előterében, a Spitzer Gerzson által alapított kékfestőgyár területén II. (Kirchhof Anita - Tóth J. Attila - Kondorosy Szabolcs)

ken, ki tudjuk számolni azt a legnagyobb keresztmetszetet, melyhez a 2. számú borda tartozott. Az adatok alapján a hajó szélessége 2,35 méter, a külső palánk vastagságát is hozzáadva körülbelül 2,402,45 méter, az oldalfal függőleges magassága legalább 68 centiméter volt (mivel a bordák tetejét hosszirányban egy vastag deszkával, vagy rönk szelettel 1c szokták fedni, ezért a teljes magasságot 75-80 centiméterre becsüljük). Mivel a folyami hajók keskenyek és hosszúak voltak, ezért a „Nagyszombat utcai hajó" hosszúságát 12-15 méter körül beesüljük. Számításaink azt feltételezik, hogy a 2. számú borda a hajótest középső részéből származik. Ezt alátámasztja, hogy a bordák többsége közel azonos hosszúságú. Hasonló méretű dereghét dokumentáltunk korábban Szegeden a Tisza medrében. (TÓTH 2005, 289) A bordákból nem állapítható meg a hajó pontos alakja, de bizonyosan lapos fenekű, valószínűleg gerinc nélküli szállítóhajó volt. (9. kép) Tipológiai alapon a bordák nem keltezhetőek, mivel az egyetlen fából kifaragott bordákat a középkorban és a; újkorban is egyaránt használták a lapos fenekű dereglyék építői. Az ásató a bordák előkerülési szintjén újkori kerámiát is talált. Az egvik bordából vett minta dendrokronológiai elemzése csupán bizonytalan eredményt hozott, a fa legkorábbi kivágási idejét 1830 körül keltezve. Magyarországon kevés részletes megfigyelés áll rendelkezésünkre a történelmi hajóépítészet részleteiről, ezért a Nagyszombat utcai lelet kiemelkedő jelentőségű. (TJ.A.) A 2004. évi I. ütemhez hasonlóan a II. ütem feltárásából is nagy mennv iségű cseréppipa került elő, (10. kép) melyek - méretbeli változatoktól eltekintve - 55 típust képviselnek. A több helyről származó the repository of tbc Aquincum Museum, (my. no: RF 16. 1-8) The timbers arc L-shaped, and most of them were made of oak. The shape and the site definitely show thev were frame timbers. No physical relationship could be demonstrated on-site between the frames: they lav side by side or over each other without any system. Detailed examination revealed no traces of fitting features (nails, tenon or mortise) on them. Most probably, they were not the remains of a river vessel but rather unused raw materials. This means that this was a depot of frame timbers and the site (the former channel and its banks) were part of a boatyard. The sheltered mouths of smaller water flows running into larger rivers were often used as harbours. The vessels built here were easy to launch when xvater levels were high. The physical nature of the wood was respected in the shaping of the frame 10. kép: Egyedi, eiidieri fejet ábrázoló pipatöredék Fig. 10. A unique pipe fragment representing a human head