A BTM Aquincumi Múzeumának ásatásai és leletmentései 2006-ban (Aquincumi Füzetek 13. Budapest, 2007)

Régészeti kutatások a csepeli Központi Szennyvíztisztító Telep területen (Horváth M. Attila - Endrődi Anna - Maráz Borbála)

korábban működő bolgárkertészeihez kapcsolódó épületek alapozási gödrei és egyéb újkori beásások. Ennek ellenére a kevésbé bolygatott részeken, valamint az altalajba jóval mélyebbre beásott objektumokból, a Kárpátmedence, ezetr belül is fővárosunk történetének jelentős, a korábbi ismereteinket részben módosító, és további régészeti kutatásainknak új utat mutató leletek kerültek elő. (2. kép) A középső rézkor végén megjelenő - Eurchenstich kultúrának nevezett - népesség (Kr. e. 4. évezred) emlékanyagát a főváros térségéből még kevés lelőhelyről ismerjük. Ezért is fontos a Csepel-Szennv v íztelepen feltárt viszonylag nagyszámú (44) településobjektum, ahol az egykor élt emberek hulladékkal feltöltött gödrei mellett, jellegzetes, településen belüli temetkezéseik is előkerültek. Feltételezhetően vallási elképzelésekhez kötődő rítussal temették cl azt az újszülött vagy gvermek korú elhunytat, akinek holttestét egv állatcsontokkal és kerámia töredékekkel teli gödör északi oldalába helyezték, testére pedig egv nagy követ tettek. Ezután a gödröt sárga, agvagos földdel letapasztották (62. obj.). (3. kép) A gödör felső részében töredékes kerámia, állatcsont maradványok, valamint két kőeszköz volt. Ezek alig különböztek a szomszédos hulladékgödörben előkerültcktől. A rézkori gödrök leletanyagában dominál a településobjektumokra túlnyomóan jellemző, elsősorban házi kerámia anyag. Ezek, valamint a kőpengék és csiszolt kőeszközök az itt élők életmódjához, az előkerült állatcsontok, kagvlóhéjak, továbbá őrlőkő töredékek és a földmintákból kiiszapolt magvak pedig a népesség táplálkozási szokásaihoz nyújtanak információt. A Kárpát-medencébe a Kr. e. 3-2. évezred fordulója táján beáramló nvugatlevels although it is densely intersected bv the oxbow

7 beds of the lower floodplain, a phenomenon that could also be observed during the archaeological work. Fertile soil was found beneath a 1.5-3 m thick slaggv fill in the trenches opened closest to the modern Danube bank. Clayed, muddy lavcrs certainly accumulated as natural deposits of the Danube and contain no culture-bearing layers. At the same time, a very significant, often badly polluted fill could be observed in every trench, the quantity of which depended on the unevenness of the contemporary surface. The fill was deposited at various times after World Wir II even after the removal of the humus layer in 1990. It often led to the destruction of or damage to the archaeological features. The foundation pits for the market garden that formerly operated in the area and other modern pits created further difficulties. Nevertheless, the finds recovered from features unearthed in less disturbed areas and from features that had been dug deeper into the ground produced results that mav significantly change our view of the history of the Carpathian Basin and our capital, giving new direction to archaeologicl research. (Fig. 2) The archaeological remains from the population that arrived at the end of the Middle Copper Age (4th millennium BC), the so called Stab- and Drag Pottery Culture are known only from a few sites in the region of the capital. This is why the relatively large number of settlement features (44) unearthed at the WWTP in Csepel is so important. Beside the pits filled in with refuse by the former inhabitants, characteristic burials were also uncovered inside the settlement. The new-born baby or infant whose hoch was placed in the