A BTM Aquincumi Múzeumának ásatásai és leletmentései 2006-ban (Aquincumi Füzetek 13. Budapest, 2007)

Kutatások az albertfalvi vicus északi részén (Beszédes József)

lódi sírnak). A feltárt teleprész időrendjéről a leletanvag jelenlegi feldolgozottsági szintjén egyelőre az alábbiak vázolhatok fel: - a kora Flavius korban már lakott volt a terület, - a markomann háborúk okozta pusztítások után újjáépítések folytak, - a település tovább élt - igaz lecsökkent intenzitással - egészen a Severus-korig, - a 3. század közepe, középső harmada utáni, folvamatos lakottságra utaló leletanvag nem került elő. A feltárási terület nagyjából középtengelyében egy nyugat-keleti irányú, 2-2,5 méter szélességű lekövezett út került elő (4. objektum), méhnek északi oldalát palánkkerítés szegélyezte. A limesútra merőleges irányú bekötőút széleit nagyobb szegélvkövekkel rakták ki, az úttest kövei között sóderozás nyomait figyeltük meg. Főként ezen út mentén sorakoztak a lakóés gazdasági jellegű objektumok. Mindenképpen érdekes, hogv az úttól délre, vagyis a táborhoz közelebb jóval ritkább volt az objektumsűrűség mint az úttól északra. Meglehetősen sok, csaknem 30 lakóobjektum került elő, amely némiképp árnyalja azt a szakirodalomban elterjedt képet, hogy az albertfalvi vicus északi része amolyan „ipari negved" lenne, szemben a déli és nyugati tcleprészekkcl, ahol a lakófunkció dominál. Noha találtunk ipari- és gazdasági jellegű objektumokat is, ezek azonban nem alkottak funkcionálisan elkülönülő „negyedeket", inkább csak a lakóhelyek melletti, a lakófunkciót kiegészítő, azzal párhuzamosan futó tevékenységi körökre utalnak. A lakóobjektumok többféle típusba oszthatók. A vicus palánkperiódusára jellemző, sarkain lekerekített, téglalapalakú lakógödrökből 25 került elő. Méretük were brought to light during excavations. (Fig. 2) All these features were settlement phenomena. No graves were discovered (the skeleton thrown into out-building phenomenon no. 167 cannot be considered a real grave because of the find circumstances). The find material reveals the following about the chronology of the unearthed settlement segment m the present stage of analysis: - the territory was already inhabited in the early Flavian period, - reconstructions started after the devastation of the Marcomann wars, - the settlement survived until the Severus period although with a restricted intensity, - there was no find material suggesting continuous settlement after the middle and the middle third of the AD 3rd century. A east-west running, 2-2.5 m wide paved road (feature no. 4) bordered bv a plank fence to the north was found approximately along the axis of the excavation territory The edge of the side road running perpendicularly to the limes road was constructed from large stones with traces of gravelling observed between them. Alost of the dwelling and out-building features stood along this road. It is interesting that significantlv fewer features were found south of the road, that is, rather closer to the fort, than north of it. Relatively many nearly 30 dwelling features were found, which somewhat modifies the theory frequently cited in the archaeological literature that the northern part of the Albertfalva vicus was some kind of "industrial district" as opposed to the southern and western settlement areas where the dwellings dominated. In