A BTM Aquincumi Múzeumának ásatásai és leletmentései 2006-ban (Aquincumi Füzetek 13. Budapest, 2007)

Régészeti lelőhelyek a 4. számú metróvonal I .ágymányosi állomásain (Reményi László - Horváth László András)

ilyen messzire, mert a lelőhely egyébként nem természetes előfordulási helyük. Ezt megerősítették saját megfigyeléseink is, egyrészt a kövek meder formájú elhelyezkedése a talajban, valamint az a jelenség, mely szerint a kétségtelenül emberi munka által keletkezett gödrök nem egy őskori településhez tartoztak, hiszen sem az objektumok száma, sem pedig leleteik mennyisége nem utalt erre. A kis méretű és rendkívül szórtan elhelyezkedő objektumok mindegyikében találtunk az említett kőzetből legalább kis töredékeket, kettőben pedig bár apró, de a Dunántúli Vonaldíszes Kultúrába sorolható kerámiadarabokat. Ezzel megváltozott a lelőhely korszakba sorolása is, mert a KOH által nyilvántartott bronzkori illetve középkori leleteknek mi nem találtuk nyomát. Legérdekesebbnek a 15. objektum bizonyult, amely egy kis, keskeny árok volt. A helyszínen megállapítottuk, hogy ezzel az árokkal több helyen is ráástak a kőclőfordulásra, így ez egyfajta kutatóárokként szolgálhatott az őskori emberek számára. Ha ez a megállapítás a későbbi értékelések után is helytállónak bizonyulna, akkor itt nagy valószínűséggel egv őskori kőbánya meglétét és nagyon korai (Kr. e. 6-7. évezredi) kitermelését feltételezhetjük. : I LI..A.) A három lágymányosi metróállomás területén végzett feltárás fontos adatokkal egészítette ki a terület régészeti topográfiáját. Amellett, hogv a Móricz Zsigmond körtéren előkerült késő rézkori és római kori telcprészlet feltárása által korábban ismeretlen települések váltak ismertté, a három lelőhely jelentősen bővíti a körnvéken már korábban feltárt bronzkori települések (TOMPA 1943; BESZÉDES-TEREI 2003; BESZÉDESa laver 10-40 em thick in the vellovv subsoil. The geologist, Miklós Kázmér (ELTE TTK), has suggested that these chert lumps could have been washed down from Sas hill and strong currants of water created from heavy rainfalls carried the chert this distance, since otherwise this is not the natural provenance of the rock. The same scenario was supported by our observations. The rocks lav in a basinlike formation in the soil. The pits on the other hand arc certainly anthopogenic in nature. The chert lumps however did not come from the prehistoric settlement. Neither the number of the features nor the quantity of the finds was consistent with such a conclusion. All the small and very scattered features contained at least small fragments of the rock and two pits also contained tinv shards that can be attributed to the ceramic traditions of the Transdanubian Linear Pottery Culture. This changed the dating of the site as well since we could not find any trace of the Bronze Age or medieval finds, which had been entered in the registry of the KOI4. Feature no. 15 proved to be the most interesting. It was a small and narrow ditch. We could establish at the site that these ditches extended into the stone depots in several places so it could be a kind of exploratory ditch dug by prehistoric people. Should this interpretation prove correct in the long run, it seems we are dealing with the presence and the very early (6th-7th millennium BC) exploitation of a stone quarrv. (A.L.H.) The archaeological investigations conducted on the territories of the three underground stations in Lágymányos have contributed important new data on the archaeological topography of the territory