A BTM Aquincumi Múzeumának ásatásai és leletmentései 2006-ban (Aquincumi Füzetek 13. Budapest, 2007)
Próbafeltárás a csúcshegyi római villa környezetében II. (Havas Zoltán - Szilas Gábor - M. Virág Zsuzsanna)
többszörös szuperpozíciókat létrehozva vágják egymást. Az idén összesen 46 római kori gödörházat, illetve műhelygödröt tártunk fel. Az ide sorolható építmények meglehetősen nagy változatosságot mutattak méret, tájolás, és más tipológiai szempontok szerint. A feltárás, és az értelmezés során nagy problémát jelentett, hogy az objektumok felső része, és az eredeti terepszintek elpusztultak, így a házakhoz és műhelyekhez tartozó, eredetileg magasabban fekvő kemencék szinte egyáltalán nem voltak megfigyelhetőek. A lelőhelyen eddig négy ízben volt megfigyelhető egv, a római kori gödörházak esetében szokatlan építészeti megoldás, a mélvebb házrész egv, vagy több oldalfalának kőfallal történő megtámasztása. Ezek a falak a fennmaradt magasságáig csak a gödör felé néző oldalon rendelkeztek szabályosan kialakított falsíkkal, ténylegesen a korábban kiásott gödör oldalához támasztva kerültek felfalazásra. Egy esetben a falazat egy korábbi római gödörház laza betöltését volt hivatott megtartani a később ráásott gödörházba való beomlástól. A falaknak az épület felmenő részéhez fűződő kapcsolatáról nem mertünk adatokat. (15. kép) Tájolás tekintetében az észak-déli, kelet-nyugati, és északkelet-délnyugati irányítás fordult elő rendszeresebben, de korántsem kizárólagosan. Egyértelmű tájolási rendszert eg\előre nem köthettünk periódushoz. Gödörházak mellett több felszínre épített, cölöpszerkezetes épület cölöplyukait is feltárhattuk. Esetenként a cölöpkonstrukció szisztematikus felszámolását, illetve megújítását is megfigyeltük. A tisztázható alaprajzú felszíni épületek részben a 2005-ben az M6 autópálya nagytétényi szakaszán feltártakkal vonhatók párhuzamba (BESZÉDES-SZILAS 2006, 155, pit. They yvere actually built against the wall of the pit. In one case, the wall was meant to keep the loose fill of an earlier Roman semi-subterranean house from falling into the later semi-subterranean house. We could not find data on the relationship between the walls and the superstructure of the houses. (Fig. 15) Regarding orientation, north-south east—west and northeast-southwest directions yvere more common although not exclusive. No evident orientation system could as yet be linked with particular phases. Beside the semi-subterranean houses, the postholcs from several over-ground post-structure houses were unearthed. In a few cases, the systematic demolition or the reconstruction of the post structure could be observed. The over-ground buildings with clear ground plans can partly be compared with the ones unearthed along the Nagytétény stretch of the M6 highway in 2005,'(BESZÉDES-SZILAS 2006,153, Fig. 1). They yvere probably some kind of out-building. Numerous other settlement features were unearthed scattered in an unsystematic fashion amongst the houses. The most common ones yvere beehive-shaped storage pits with a diameter and a depth of 1-1.5 m and storage pits with vertical walls. These pits measured 1.5-2 m in diameter across and could be deeper than 2 m. We have already spoken of the lack of ovens and hearths with regard to houses. The complete lack of wells also needs to be explained. It is possible that the other water sources, the numerous springs in the hillside, the smaller, perhaps intermittent water courses that have dried out since then and the artificial water ditches were sufficient to supply the population with water. Some of the larger pits dug into the