A BTM Aquincumi Múzeumának ásatásai és leletmentései 2005-ben (Aquincumi Füzetek 12. Budapest, 2006)

Római kori beépítettség kutatása az aquincumi polgárvárostól északra fekvő Duna-parton (T. Láng Orsolya)

vagy négyszögletes „tüzelőhely"-lyel, tüzc­lőnyílásukkal kelet félé. Az idei munka során két, azonosan tájolt kemence kelet felé nvíló tüzelőnyílását és munkagödreit tártuk fel, egy harmadik kemencének fel­tehetően csak a szélét sikerült dokumen­tálnunk. A Kuzsinszky-féle kemencékhez viszonyított helyzetük egyelőre bizonyta­lan. Tetejüket masszív, mészből, illetve fé­lig átégett kőanyagból, olvadékokból, égett agyagból és faszénből álló omladék fedte. Betöltésük kődarabokkal kevert, laza, vöröses, átégett föld volt, (példa hasonló kemencebetöltésre Sopronból: GOMORI 1984, 249) ebből népvándorlás kori kerá­mia (1. kemence), illetve Kr. u. 4. századi kisbronz (3. kemence) származott. Az 1. kemence tüzelőnyílása mellett részben átégett állapotban faragott kövek töredé­kei, köztük egy alakos, családi sírkő darabja került elő. A kemencékhez tartozé) munka­gödrök szélein cölöplyukakat is dokumen­táltunk, amelyek féltetőt tarthattak. (JE­REM 1984, 86, 88) A kemencék formáját ugyan ez alkalommal nem sikerült meg­állapítani, mivel azok a jelenlegi sétány alá esnek, a Kuzsinszkv által feltártakhoz hasonlóan feltehetően kerek alaprajznak lehettek (a római kori mészégető kemen­cék típusaihoz és működési elvéhez: DIX 1982, 331-345). A kemencéket a folyóval párhuzamosan, a part felé lejtős talajba vágták és valószínűleg felülről töltötték fel. (DIX 1979, 261-262) A munkagöd­rökben regisztrált mész, faszén és égett agyag rétegek alapján ez esetben legalább 5-6 égetéssel lehet számolni. (JACKSON et alii 1979, 128, 134) A kemencék horizontjához, tartozott kelet felé egy apró-sóderes szint, amelyet legalább egvsz.er megújítottak. A járó­szintnek ugyan csak kis részletét sikerült azonosítani, ele észak-déli irányából követ­2. kép: A P()k utca - Duna-part - Római part a feltárás helyszínével Fig. 2: P(>k Street - Danube hank - Római hank with the scene of the excavation by B. Kuzsinszky when he excavated at the potters' workshop in the area of the Gas Factory between 1907 and 1911. (KUZS­INSZKY 1932, 70-71) (Fig. 4) The lime kilns examined by B. Kuzsinszkv were round with round or quadrangular "fir­ing spaces". Their heating holes lav to the east. This year, the heating holes opening to the east and the working pits of two kilns with identical orientations were un­covered and we probably documented the edge of a third kiln. Their position relative to the kilns unearthed bv Kuzsinszky is uncertain. They were covered with a mas­sive debris layer of lime and half-burnt stone material, molten masses, burnt clay and charcoal. The fill was a loose, red­dish, burnt layer mixed with stone pieces, (similar fill from Sopron: GÖMÖRI 1984, 249) which contained ceramics from the

Next

/
Thumbnails
Contents