A BTM Aquincumi Múzeumának ásatásai és leletmentései 2005-ben (Aquincumi Füzetek 12. Budapest, 2006)
Római kori beépítettség kutatása az aquincumi polgárvárostól északra fekvő Duna-parton (T. Láng Orsolya)
vagy négyszögletes „tüzelőhely"-lyel, tüzclőnyílásukkal kelet félé. Az idei munka során két, azonosan tájolt kemence kelet felé nvíló tüzelőnyílását és munkagödreit tártuk fel, egy harmadik kemencének feltehetően csak a szélét sikerült dokumentálnunk. A Kuzsinszky-féle kemencékhez viszonyított helyzetük egyelőre bizonytalan. Tetejüket masszív, mészből, illetve félig átégett kőanyagból, olvadékokból, égett agyagból és faszénből álló omladék fedte. Betöltésük kődarabokkal kevert, laza, vöröses, átégett föld volt, (példa hasonló kemencebetöltésre Sopronból: GOMORI 1984, 249) ebből népvándorlás kori kerámia (1. kemence), illetve Kr. u. 4. századi kisbronz (3. kemence) származott. Az 1. kemence tüzelőnyílása mellett részben átégett állapotban faragott kövek töredékei, köztük egy alakos, családi sírkő darabja került elő. A kemencékhez tartozé) munkagödrök szélein cölöplyukakat is dokumentáltunk, amelyek féltetőt tarthattak. (JEREM 1984, 86, 88) A kemencék formáját ugyan ez alkalommal nem sikerült megállapítani, mivel azok a jelenlegi sétány alá esnek, a Kuzsinszkv által feltártakhoz hasonlóan feltehetően kerek alaprajznak lehettek (a római kori mészégető kemencék típusaihoz és működési elvéhez: DIX 1982, 331-345). A kemencéket a folyóval párhuzamosan, a part felé lejtős talajba vágták és valószínűleg felülről töltötték fel. (DIX 1979, 261-262) A munkagödrökben regisztrált mész, faszén és égett agyag rétegek alapján ez esetben legalább 5-6 égetéssel lehet számolni. (JACKSON et alii 1979, 128, 134) A kemencék horizontjához, tartozott kelet felé egy apró-sóderes szint, amelyet legalább egvsz.er megújítottak. A járószintnek ugyan csak kis részletét sikerült azonosítani, ele észak-déli irányából követ2. kép: A P()k utca - Duna-part - Római part a feltárás helyszínével Fig. 2: P(>k Street - Danube hank - Római hank with the scene of the excavation by B. Kuzsinszky when he excavated at the potters' workshop in the area of the Gas Factory between 1907 and 1911. (KUZSINSZKY 1932, 70-71) (Fig. 4) The lime kilns examined by B. Kuzsinszkv were round with round or quadrangular "firing spaces". Their heating holes lav to the east. This year, the heating holes opening to the east and the working pits of two kilns with identical orientations were uncovered and we probably documented the edge of a third kiln. Their position relative to the kilns unearthed bv Kuzsinszky is uncertain. They were covered with a massive debris layer of lime and half-burnt stone material, molten masses, burnt clay and charcoal. The fill was a loose, reddish, burnt layer mixed with stone pieces, (similar fill from Sopron: GÖMÖRI 1984, 249) which contained ceramics from the