A BTM Aquincumi Múzeumának ásatásai és leletmentései 2005-ben (Aquincumi Füzetek 12. Budapest, 2006)

Régészeti munkák az aquincumi polgárváros középső és keleti részén: a Szentendrei út felújítása (T. Láng Orsolya)

közelebb eső részeken, változó állapotban ugyan, de mindenütt előkerültek épületmaradványok. A metszetekben mutatkozó sárga altalaj és feketésbarna agyag magasságadatai ugyan pontszerűek, de feltételezhető, hogy a terület körülbelül a vasúti töltés zónájától dél felé lejtett (mélyebbek a falalapok is) a töltés északi oldalától észak felé pedig emelkedett. A város déli részén kevesebb földmunkát végeztek. A városfalon belül, a romterület déli határával szemben nyugat felé (J. kép 15) a helyreállított tabenw-k egyikének folytatásaként egy kelet-nvugati irányú falrészlet került elő, amely közel 2 méter magasan, igen jó állapotban maradt fenn, alsó részén fehér vakolattal. (5. kép) Sok földmunka zajlott a déli városfalon kívül is, itt az igen vastag újkori feltöltés miatt régészeti réteg, jelenség nem került elő. A földmunkák mellett az idei évben sor került a Szentendrei út két sávja között, az 1977-79-ben helyreállított vízvezeték-pillérsor területének megtisztítására és az itt húzódó modern támfal of buildings appeared relatively high up in the stratigraphie sequence by the Pók Street crossing, while at the northern foot of the embankment, wall fragments even appeared with the corresponding floor levels although once again in a badlydegraded condition. Interestingly, a lessening intensity of phenomena could be documented towards the cast in the latter area (e.g. there was no trace of any wall and "A" street could not be found either) and what was found had been subjected to intensive levelling work. Building remains were uncovered everywhere, although m a variety of conditions, on the southern side of the railway embankment, closer to the center of the town. The depth data for the yellow subsoil and the blackish brown clay observed in the section walls are not continuous although it seems to be that the area sloped from about the zone of the railway embankment towards the south (the wall foundations are also deeper), while the terrain rose northwards from the embankment.