A BTM Aquincumi Múzeumának ásatásai és leletmentései 2005-ben (Aquincumi Füzetek 12. Budapest, 2006)

Római temető és gazdasági épületek feltárása a volt Gázgyár (ma Graphisoft Park) területén (Lassányi Gábor)

ten észak-északkelet - dél-délnyugat irá­nyú, párhuzamos, hosszú, keskeny gerenda árkok voltak megfigyelhetők, egymástól át­lagosan 1-1,5 méter távolságban. A félkör alakú bcásások metszetében esetenként megfigyeltük a négyszögletes, fekvő ge­rendák nyomát. A párhuzamos nyomokat csak néhol keresztezték, általában nem pontosan derékszögben olyan rövidebb keresztgerendák, amelyek csak egy-egy hosszanti gerendát kötöttek össze. A ge­rendavázas rácsszerkezet mellett néhány cölöplvukat is megfigyeltünk, de ezek kis száma és a szerkezeti elemek mérete alapján könnyen elképzelhető, hogy itt nem épületről, hanem a vizes területen kialakított munkafelület alapozásáról van szó. A gerendanyomokból csak minimális mennyiségű kézzel formált és korongolt római kori kerámia került elő. A terület legmagasabb részén, a déli oldalon további gerendalenyomatokat ta­láltunk, valamint ezeket vágó falalapozás kiszedett, habarcsos kőtörmelékes vona­lára bukkantunk. (4. kép) Az alapozáshoz tartozó épületnek, amely legalább 11 méter széles és ls méternél hosszabb lehetett, megtaláltuk az egvik dél-dél­nyugat - észak-északkelet irányú zárófalát, amelvbe bárom kelet—délkelet - nyugat­északnyugat irányú fal kötött be. Valószínű, hogy a kőépület és a gerendavázas szerkezet gazdasági funkciót töltött be. A megfigyelt jelenségek alapján, a kiemelkedésen álló fa, majd a második periódusban kőbe át­épített raktár (?) épületet, a vizenyős terü­leten nagy kiterjedésű munka, vagy rakodó felületek vehették körül. A meglehetősen kevés leletanyag alapján az épület pontos datálása bizonytalan, talán az Kr. u. 3 szá­zadban lehetett használatban. Összefoglalásként elmondható, hogy a Graphisoft területén 2005-ben vizsgált unearthed in tbc Graphisoft park in tbc last decade. The earliest cremation burials can be dated from the last third of the AD 2nd century based on the find material. The unearthed part of the cemetery was intensively used in the AD 3rd century. Most of the inhumation burials with plen­tiful grave goods came from this period. The rich brick graves can be dated from the first half of the AD 4th century The last phase of the cemetery is represented by burials containing only shoe remains or no grave goods at all, where the dead were laid in a coffin or only folded in textile shrouds. A number of these burials can probably be dated from the second half of the AD 4th century. Southwest of the future M building, excavations were conducted in the area of the future SI IAP hall (site 5). After remov­al of the uppermost laver, which had been levelled in the modern period, numerous features and outlines of a few levelled heaps of Roman building rubble and finds became visible in the sandy soil. On the less disturbed 30 x 40 m territory; north­northeast - south-southeast oriented long and narrow parallel ditches could be observed at an average distance of 1 - 1.5 m from each other. In the cross-section of the semi-circular pits traces of quadrangu­lar horizontal beams could sometimes be observed. Shorter cross-beams crossed the parallel traces at a few places usually not exactly at a right angle. Each cross-beam connected two longitudinal beams. A few postholes could also be observed along the cross-beam construction. Their low­number and the measurements of the structural elements suggest that it was not a building but the foundation of a working platform established on a moist territory. The beam imprints contained only a few

Next

/
Thumbnails
Contents