A BTM Aquincumi Múzeumának ásatásai és leletmentései 2005-ben (Aquincumi Füzetek 12. Budapest, 2006)

Feltárás az aquincumi katonaváros nyugati temetőjében (Vámos Péter)

2001, 21-23) itt is érzékelhető volt. Az előző feltárásokhoz hasonlóan a legkorábbi periódust azok az 1. század végére datálható (BERTIN 1996, BERTIN 1999, 32-33, 40; HABLE 2001, 23) nagyobb gödör (esetleg gödörház?) és kenyérsütő kemence részletei képviselik, (1. kép la, lh) méhek a terület nyugati részén, a felsőbb, teraszos szinten jelentkeztek. Ezen objektumok nagy valószínűséggel még a temető korszakát megelőző időszak rövid időtartamú, kis, bokorszerű telepek maradványai. Az itt meglévő objektumok megmaradási esélyeit és értelmezésük lehetőségeit általában csökkenti az a tény, hogy a Bécsi út menti lankák felsőbb részei nagyobb mértékben voltak kitéve a későbbi korok (ideértve már a római kori temetkezéseket is) bolygatásainak, illetve az eróziónak. Jól mutatja ezt az is, hogy míg ezeken a felső részeken az újkori kitöltés gépi elbontása után a meglehetősen vékony (20-25 centiméter), homogén, leletszcgénv „fedőréteg" alatt sok cselben már a sárga altalajban jelentkeztek az objektumok foltjai (vagy kedvezőbb esetben egy néhány centiméter vastag, sírok közti kultúrréteget sikerült megfigyelni), addig keletebbre haladva, a terület esésével, a vastagodó római kori rétegeket nagvobb számban tudtuk regisztrálni. A sírok közti rétegekből számos szórvány jellegű lelet került elő, melyek többnyire nyilvánvalóan a magasabban fekvő részekről mosódtak le. Egy-egy nagyobb esőzés alkalmával akár nagyobb rétegszakaszok is lecsúszhattak. Ez magyarázattal szolgálna a keleti részen több esetben felbukkanó, nagvobb kiterjedésű, 2-3 méternyi paticsos-agyagos-hamus lencseszerű képződmények jelenlétére is. Visszatérve a terület korai időszakához, nagy valószínűséggel már ekkor haszná2. kép: lesieti sírkő töredéke íKr. u. 2. század első fele) Fig. 2: Fragment of a painted gravestone (first half of AD 2nd century) The multiply segmented terraced surface (HABLE 2001, 21-23) could be observed here as well. Similarly to what was found at former excavations, a large pit (perhaps a pit house

0

) and fragments from a baker's oven (Fig. 1.1 a, lb) dating to the end of the AD 1st century (BERTIN 1996, BERTIN 1999, 32-33, 40; HABLE 2001, 23) represent the earliest period. Thev appeared in the western part of the territory on the higher terrace level. These features are most probably the remains of the small, short-lived cluster type settlement located here before the establishment of the cemetery. The chances of the survival of these features and the pros-