A BTM Aquincumi Múzeumának ásatásai és leletmentései 2004-ben (Aquincumi Füzetek 11. Budapest, 2005)
Szondázó jellegű kutatás a Bécsi út 260. számú telken (Havas Zoltán)
lerakódása valószínűleg összefüggésben áll azzal a hegy felől érkező patakkal, aminek a hordalékkal feltöltődött medréből római kornál későbbi leletek már nem kerültek elő. A fal felépítése után az üledék lerakódása tovább folytatódott, de immár a faltól északra halmozódott fel, és ettől kezdve az, eredetileg talán kerítés céljából épített fal részben támfalként is funkcionált. A fal mögött lerakódott üledékből más római leletek közt Septimius Severus 195-ben vert dénárja is előkerült. A kerítésfal alatti üledékes, kőzettörmelékes réteg közvetlenül azon a zsíros sötétbarna humuszos rétegen alakult ki, ami már esak szórványos őskori kerámia töredékeket tartalmazott, e réteg alatt találtuk meg az érintetlen altalajt. A megismert rétegsor és objektumok alapján az alábbi következtetések vonhatóak le a terület történtével és helyrajzával kapcsolatban: az alapozás és kötőanyag nélküli kelet-nvugati kőfal legnagyobb valószínűséggel közeli, eddig ismeretlen villagazdaság kerítőfalaként értelmezhető. A fal és ígv valószínűleg a villa is állt már a Sevcrus-korban. Az újkori, és a vele valószínűleg párhuzamba állítható ókori üledék-lerakódás a természeti környezet szempontjából egyértelműen a terület fölötti hegyoldal növénytakarójának gvérülését, lepusztulását jelzi. A 19-20. századra vonatkozóan biztosnak tűnik, hogy a háttérben az agvagbánvászat áll. A mára visszatöltött, egvkor bányászott (Gölöncsér és Testvérhegyi utak által határolt) területet ma is gyér növénytakaró fedi. A kerítés megépítése előtt elkezdődő, és fennállásával egy időben folytatódó üledék-lerakódás hátterében is feltételezhetünk hasonló emberi tevékenységet. A feltételezett ókori bányászat megszűntét, a növény3. kép: Római kerítőfal Fig. 3: Roman fencing wall The following historical and topographic conclusions can be drawn from the laver sequence and the features. The cast-west running stone wall without a foundation and mortar can be identified, with a great certainty, as the fencing wall of a nearby, as vet unidentified villa farm. The fencing wall, and probably also the villa, already functioned in the Severus period. With respect to the natural environment, the modern sediment and the similar alluvial sediments deposited in the Roman period indicate the thinning and erosion of vegetation on the hillside above the area. The opening of clav pits in the 19 rtl —20 th centuries must be regarded as the cause this phenomenon. The territory of the refilled clav pits (bordered bv Gölöncsér and Testvérhegyi Roads) is covered with thin vegetation even at present. Similar human impacts are likelv to have taken place behind the alluvial deposition,
