A BTM Aquincumi Múzeumának ásatásai és leletmentései 2004-ben (Aquincumi Füzetek 11. Budapest, 2005)

Feltárások az Aranyhegyi-patak menti temetőben (Lassányi Gábor)

fala további hanius jelenséget, valószínűleg korábbi hamvasztásos sírt vágott el. A szonda középső és nyugati negyedében a bolygatatlan geológia rétegek fölött mintegy 0,3-0,4 méterrel be kellett fejeznünk a kutatást. Az Aranyhegyi-patak menti temetőben végzett munkák során az előzetes céloknak megfelelően geodéziáikig pontosan lokalizáltuk a temető 1920-as években feltárt sírkertjeit, és megállapítottuk, hogv a fennmaradt 1:200 léptékű térképen szereplő építményeket egymáshoz képest pontosan tüntették fel. A feltárások során fény derült arra, hogv Nagv Lajos kutatóárkokkal és nagvobb felületekkel egyaránt kutatta a temetőt, a mélyebben fekvő sírokat gyakran érintetlenül hagyva. A feltárt sírkertek között nagy területek maradtak feltáratlanul. Ahogy Nagv Lajos és Kaba Melinda is sejtette, a temető sírkertjei tovább folytatódnak a feltárt területen túl, nyugat felé. A feltárások legkorábbi lelete egy apró kelta bronzérem, amelv az. 5. szonda egvik késői rétegéből került elő, de más jellegzetes kelta leletanvag nem került elő. Az 1. 2. 3. és az 5. szondában több, a temetkezéseknél korábbi, földbe mélyített objektumot találtunk, amelyhez valamilyen cölöpszerkezetes (1. századi?) építményekhez tartozhatnak. Ezeknek az objektumoknak a megszűnése és feltöltése után ásták a területen az első sírokat, amelyek legnagyobb részt kelet-nyugati tájolásúak. A legkorábbi feltárt sírok a korábbi publikációk szerint késő Flavius-koriak, de az általunk feltárt hamvasztásos temetkezések előzetesen inkább a 2. századra datálhatóak, több sírból I Iadrianus bronza került elő. A temetőben a sírkerteket a 2. században átépítették, és elsősorban a temető keleti felében a 3. század elejére keltezhető temetkezések is voltak. into. It seemed to be connected with a phase preceding the construction of the observed graveyards. The soil layers of the cutting sloped southwards. The stone ruin with dim outlines observed on the southern side suggests that an east-west oriented wall had stood there. In the western part of the trench, the 3.5 wide fragment of another quadrangular graveyard was unearthed, which was 5 m long in an east-west direction. The condition of the walls of the construction gradually deteriorated towards the south, probably due to erosion. A large quadrangular platform joined the southern wall in the middle and extended toward the centre of the construction. It may be the pedestal from a tomb. An east-west oriented oval cremation grave, contemporary with the construction, and an approximately round grave from an earlier phase were unearthed in the graveyard. l'he southern wall of the construction intersected another ashy phenomenon, probably an earlier cremation grave. In the central and western quarters of the trench, the investigations had to be terminated about 0.3-0.4 m above the undisturbed geological layers. The geodetic position of the graveyards of the cemetery unearthed in the 1920s during the course of the work carried out on the cemetery on Aranyhegyi Stream as was intended and we concluded that the places of the constructions were correctly marked in relation to each other on preserved maps at a scale of 1:200. We found that Lajos Nagv investigated the cemetery with trenches and on larger surfaces and often left the deeper graves intact. Large areas were left unexplored between (he uncovered graveyards. As Lajos Nagv and Melinda Kaba suggested, the graveyards