A BTM Aquincumi Múzeumának ásatásai és leletmentései 2004-ben (Aquincumi Füzetek 11. Budapest, 2005)

Az Aquincumi Múzeum kisebb feltárásainak helyszínei és eredményei a 2004. évben

és 9,5 méter széles kelet-nyugati árkot (5. számú árok) jelöltünk ki. Az 1. számmal jelölt ároknak a Beruházó által a Múzeum megfigyelése mellett kiszedett gáztartály téglalap alakú árkát neveztük el. Mindhárom árokban a 2,5 méter vastag modernkori építési törmelékes feltöltés eltávolítása után homogén, zöldesszürke homokos-iszapos felület jelentkezett. A 10 munkanap nem lett volna elegendő ezen felületek teljes feltárására, ezért az árkokban kisebb belső szondákat jelöltünk ki és a méh ülést ezekben folytattuk. Az 1. árokban eleve erre voltunk kényszerülve, mivel az aljának nagv részét egv a korábbi tartály számár kialakított 60 centiméter vastag betonágy fedte. A megmaradt részen mélyített szondában semmilyen régészeti jelenséget nem észleltünk. A 2. árokban elsőként húzott rövidebb keletnyugati szonda metszetfalában halvány rétegződés volt megfigyelhető (leletek nélkül). Csak a hosszabb észak-déli irányú szonda megnyitása és mélyítése során vált egyértelműbbé, hogy a 30-40 centiméter vastag zöldesszürke iszaposhomokos feltöltés alatt római római leleteket tartalmazó réteg húzódik (mélvség: 90.70 mBf). A halványan elkülönülő rétegződésben objektumot nem lehetett megfigyelni. Hasonló megfigyelést tettünk a 3. árok keleti végében húzott észak-déli szondájában is. A megfigyelések alapján feltételezhetjük, hogv a római korban ez a terület a/ albertfalvi katonai tábor körül kialakult település (vicus) már kevésbé lakott, mélyebben fekvő zónájához tartozhatott, amely a római korban jobban ki volt téve az áradásnak. A megfigyelt rétegek is inkább csak az áradások által szétterített hordalékrétegnck tarthatók, melyeket a római kor utáni századok további áradásai egv homogén, homokos-iszapos réteggel fedtek be. Vámos Péter - Beszédes József 23. Budapest, XIII. ker., Margitsziget (Hrsz.: 23.800/3) 1995-ben indult újra Irásné Melis Katalin vezetésével a domonkos apácakolostor régészeti kutatása és helyreállítása Budapest Főváros Önkormányzatának megbízásából. Már a korábbi évek kutatásai során is került elő a területről szórványos bronzkori és kelta leletanyag. A 2004. év i ásatás alkalmával a késő La Téne korra datálható objektumot is sikerült feltárni. A hulladékgödör a kolostor mellé épült királyi udvarház északnyugati sarkánál, az. épületen kívül került elő. A gödör lelctanvaga rendkívül gazdag, a nagymennyiségű, házfal maradványainak tekinthető vesszőlenvomatos patics mellett változatos, a Kr. e. 1. századra keltezhető kerámiaanyag volt benne. A kerámiaanyagot elsősorban a grafitos - fésűs agyagedények, nagyméretű fazekak és La Téne D típusú tálak képviselik. Kovács P.szter - Maráz Borbála 24. Budapest, XXI. ker., II. Rákóczi Ferenc utca és Vas Gereben utca (Hrsz.: 210146/151) A Csepel-sziget nvugati partjáról, az. M0 autóút hárosi hídfőjétől a volt Csepel művek, illetve a szabad kikötők területéig számos régészeti lelőhely ismert. (ENDRŐDI-GYl I LAI 1998-2000 ; ENDRŐDI-HORVÁTH 2002) Több