A BTM Aquincumi Múzeumának ásatásai és leletmentései 2004-ben (Aquincumi Füzetek 11. Budapest, 2005)

Az Aquincumi Múzeum kisebb feltárásainak helyszínei és eredményei a 2004. évben

A keleti étteremépület alatt nyitott két kelet-nyugati irányú szondát az (1. szondát [27x3 méter] és a 3. szondát [17x3 méter I) két felé osztotta egy észak-dél irányú közmű. Az 1. szonda nyugati részén 99,30 mAf mélységig gázgyári salakos réteget találtunk egészen az. erősen szennyezett altalajig. A Dunához közelebbi keleti végében a sárga agyagos feltöltést találtunk 102,2 mAf mélységig, amelv valószínűleg árvízvédelmi töltéshez tartozott. Alatta sárga kőzetlisztes, agyagos altalajt találtunk. A 3. szondában, északabbra 100,10 mAf mélységben a salak alatt barnás-sárga erősen szennyezett humuszos, agyagos réteget találtunk. A „G" jelű tervezett irodaház alatt nyitottuk a 2. és a 4. szondát, nagyjából kelet-nyugati irányban. A keletebbi, 2. szondában (15x5 méter), ahol közműárkok és betonfal alapozások nem bolygatták meg mélyebben 104 mAf mélységben barna humuszos rétegsort értünk el, amely néhol sárga hordalékrétcggel váltakozott. A metsz.ctfalon néhány ponton három humuszképződési réteg volt megfigyelhető. Alatta 103,40 mAf mélységben már finoman rétegződött homokos altalajt találtunk. Az egyik modern esatornaárok humuszos visszatöltésében egv terra sigillata csészére bukkantunk. A 4. szondában (18x5 méter) a salakrétcg alatt csak a humuszos altalajt értük el 103,20 mAf mélységben. Összefoglalóan elmondhatjuk, hogy a vizsgált szondákban az újkori bolvgatás nagy mélységig megsemmisítette a történeti rétegeket. 2004. okté)ber 3-5-ig régészeti megfigyeléssel csatornázási munkák folytak a fenti területen. A bejárati résztől a D jelű épülő irodaház felé a nvugati kerítéssel párhuzamosan futó délnyugat-északkelet irányú, nagyjából 6 méter szélesen megnyitott terület talajrétegei meglehetősen bolvgatottak voltak. A földrétegeket számos liehen 4-5 méter mélységig átvágták az egykori Gázgyár létesítményeinek alapozásai. A mai talajszinttől mintegy 1,8 méter mélységben lehumuszolt és megnyesett felületen 3 római sírt találtunk. Az 1. számú hamvasztásos sír égett kerámia darabokat és számos apró, saruk talpalásához használt vasszöget tartalmazott. A 2. számú csontvázas, koporsós temetkezéséhez, egv bronzérem (Kr. u. 2.-5. század) tartozott. A 3. számú csontvázas sírt közmű vágta cl hosszanti iramban, így csak a váz felét találtuk meg. Mindhárom temetkezés már a sárga homokos altalajból került elő. A környezet topográfiájának ismeretében kijelenthetjük, hogv a temetkezések erősen pusztított felszínű kiemelkedésen helyezkedhettek el. Lassányi Gábor Iroda lo m/Refe rences: ENDRŐDI 2001 - Endrődi A.: Korabronzkori sírok Aquincum közelében. Aqfüz 7 (2001) 85-88. ZSIDI 1997 - Zsidi R: Szondázó jellegű kutatás az aquincumi polgárvárostól délkeletre. Aqfüz 3 (1997) 54-57. ZSIDI 1998 - Zsidi P: Bp., III. ker., Gázgyár. Aqfüz 4 (1998)91-92. ZSIDI 1999 - Zsidi P: A római kon partépítés nyomai a Duna polgárvárosi szakaszán. Aqfüz 5 (1999) 84-94. ZSIDI 2001 - Zsidi P: Kutatások az aquincumi polgárvárostól keletre lévő területen. Aqfüz 7 (2001) 76-84. ZSIDI-REMÉNYI 2005 - Zsidi P - Reményi L.: Duna-parti út részlete és őskori