A BTM Aquincumi Múzeumának ásatásai és leletmentései 2004-ben (Aquincumi Füzetek 11. Budapest, 2005)

Az Aquincumi Múzeum kisebb feltárásainak helyszínei és eredményei a 2004. évben

0,6 méter széles észak-déli irányú árkot és egv további kerek beásást figyeltünk meg. A sötétbarna humuszból, apró, kézzel formált kerámia töredékek kerültek elő. A szórványosan előkerült őskori és római leletanvag indokolttá teszi a terület régészeti védettségének fenntartását. Lassányi Gábor - Pásztókai Szeőke Judit Irodalom/

References: LÁNC 2004 - T. Láng ().: Római kon beépítettség kutatása az aquincumi polgárváros déli városfalán kívül. Aqfüz 10 (2004) 57-60. NAGY 1942 - Nagv L.: Gazdasági élet. Budapest története. In: (szerk: Szendv K.) Budapest 1942, 569-650. ZSIDI 2002 - Zsidi R: Aquincum polgárvárosa. Budapest, 2002. 15. Budapest, III. ker., Nánási út 5-7. (Hrsz.: 23779/8) A Római part egyre intenzívebbé váló lakópark-építkezései során nyílt lehetőségünk körülbelül 600 négyzetméter terület feltárásra az aquincumi polgárvárostól északkeltre, a Duna partján. A telek közvetlen környeztében, 2003-ban római kori temetőrészietet tártunk fel, így ennek folytatását, illetve esetleg a limes út, őrtorony előkerülést vártuk. (T LÁNG 2004, 82-89) A feltáró munka során kiderült, hogy az újkorban végzett erőteljes tereprendezés és számos bolygatás (vezetékek, aknák, épületalapok) következtében az igen vékony (40 centiméter) sötétebb barna humuszos feltöltés alatt már a sárga, homokos altalaj következett. Az előkerült jelenségek csak elszíneződések és beásások formájában maradtak ránk: az újkori feltöltés alatt közvetlenül északkelet-délnyugati irányú, párhuzamos, 20-25 centiméter széles művelési nyomok (?) kerültek elő, ezek szántásnyomként értékelhetők. A belőlük előkerült, igen szegényes leletanvag nem teszi lehetővé pontos keltezésüket. Alattuk összesen 4 darab római korra keltezhető árkot tárunk fel, amelvek közül kettő párhuzamos, kelet-nvugati irányú, V keresztmetszetű volt (a délebbit egyszer meg is újították, illetve közel azonos nyomvonalon újra kiásták) betöltésükből római építési anyag és állatcsont került elő. (7. kép) Mélységük 1-1,5 méter között változott. Lgy teknős aljú, észak-déli árok szintén a római korra keltezhető, ebből a fentiekkel azonos leletanyagot dokumentáltunk. A kelet—nyugati árkok valószínűleg cgvkomak, viszonyuk az észak-déli irányú árokkal azonban - a rétegsorok újkori elplanírozása miatt - nem volt megállapítható. Ezen a területszakaszon az úgynevezett Pók utcai temető már nem folytatódott, illetve út nyomait sem regisztráltuk. Valószínű, hogy a római korban a terület a térség vízelvezetésében, illetve víztelenítésben játszott szerepet, és a közelben talán ipar-mezőgazdasági funkcióval is számolhatunk. T. Láng Orsolya Irodalom/References: T. LÁNG 2004 - T Láng O.: Római kon temetőrészlet az aquincumi polgárváros északkeleti szomszédságában. Aqfüz 10 (2003) 82-89.