A BTM Aquincumi Múzeumának ásatásai és leletmentései 2004-ben (Aquincumi Füzetek 11. Budapest, 2005)

Az Aquincumi Múzeum kisebb feltárásainak helyszínei és eredményei a 2004. évben

tár utcához képest itt jóval sekélyebben található az altalaj. A Kisbojtár utcában, a 19910/9 hrsz.-ú telken végzett ásatáson 170 centiméter mélységben kezdődött a sárga köves, homokos altalaj, szemben a Kiscsillag utcai 80 centiméteres mélységgel. Kevesebb esély látszott arra, hogv értékelhető objektumok nyomaira bukkanunk. Ennek ellenérc a leendő épület déli részén a sötétbarna rétegtől kezdődően, egészen az altalajba ásva északnyugat-délkelet irányú, délkeleti sarkán befejeződő, ismeretlen korú árokrendszert lehetett megfigyelni, méhnek északnyugati fele az épületen kívül eső részébe futott bele. Leletanvag azonban nem került elő. Tézer Zita 12. Budapest, III. ker., Kolostor éit (Hrsz.: 16395) 2004. május 27. és június 9. között végeztünk régészeti megfigyelést a Kolostor út, Remetehegyi út és Toboz utca közötti szakaszán, ahol a Mélyépszer Kft. kivitelezte egv korábbi gázvezetéket kiváltó, új nyomvonalon haladó vezeték létesítését a Fővárosi Gázművek Rt. megbízásából. Mivel a gázcsőárok kiásása már a megfigyelésre felkérés előtt teljes hosszon megtörtént, a földmunkák által érintett régészeti rétegek, objektumok dokumentálására csak metszetben volt lehetőség. Az 1,20 uréter névleges mélységű, de helyenként az 1,60 urétert is elérő munkagödör metszetei ugyan hosszai szakaszon korábbi közművek árkainak a betöltését mutatták, mégis, a Kolostor út 10. bejáratától északra, egészen a Remetehegyi útig, mintegy 100 méter hosszan volt római réteg nyomon követhető a keleti metszetben. Szórvány leleteket is ugyanezen a szakaszon gyűjthettünk a meddőről, a leletanyag nagyobb része kisméretű, több esetben másodlagosan égett tegula és imbrex töredékekből, továbbá terrazzo és habarcs darabokból és néhány jellegtelen házikerámiából áll. A keleti metszetben a Kolostor út 10. számri telek északi határától 12 méter hosszan dokumentálhattuk egy észak-déli irányú vert válvogfalat, amelv a Kolostor út 12. bejáratánál csatlakozik egy agvagos kötőanyagú, mészkőből rakott, szintén észak-déli falhoz. Az utóbbi falhoz a Kolostor út 12. bejáratától északra keletről köt be egv 60 centiméter széles, azonos szerkezetű, de mélyebbre alapozott fal. Mivel ezen a ponton az észak-déli fal már a gépi földmunka vonalába esett, azt kimarkolták, ígv vált a metszetben láthatóvá a fal keleti oldalán lévő kis méretű (maximum 2,5 méter) terrazzós helyiség heitere, ami 40 centiméter vastagon szenes, égett épülettörmclékkcl töltődött fel. A kelet-nyugati fal északi, helviség felőli oldalán 50 centiméter magasan maradt fenn a téglaporral, téglazúzalékkal kevert anyagú, festetlen vakolat. A helyiség északi falát korábbi bolygatások megsemmisítették, helvére csak következtetni lehet. A dokumentált falakat kívülről és alulról agyaggal szigetelték. A Kolostor út 12. számú telek északi határától északra már csak a terrazzós helyiséget is kitöltő égett épülettörmelék szétplanírozása volt hoszszú szakaszon követhető. A most megismert épületrészlet jelentőségét az adja, hogv a korábbi szórványos adatokból (ArchÉrt 1, (1868-69), 34.) feltételezhető, de eddig ismeretlen római villa lokalizálása vált lehetővé. Havas Zoltán