A BTM Aquincumi Múzeumának ásatásai és leletmentései 2004-ben (Aquincumi Füzetek 11. Budapest, 2005)

Az Aquincumi Múzeum kisebb feltárásainak helyszínei és eredményei a 2004. évben

es csontvázas sír részletét dokumentál­hattuk. A gázvezeték megszüntetése után, 2004. január 14. - február 11. közötti idő­szakban került sor a munka folvtatására. A kemény téli időjárás miatt részben sátor alatt dolgoztunk, az időközben megkez­dett építkezés munkálataival párhuzamo­san végeztük el a régészeti feladatokat. A feltárás második, rövid szakasza nem módosította a temetőparcellával kapcso­latos korábbi ismereteinket. Hamvasztá­sos és csontvázas rítusú temetkezéseket egyaránt feltártunk, összesen 21 sír került elő. Ezzel a temetőrész feltárt sírjainak száma a korábbi évihez képest 235-re módosult. A 13 hamvasztásos sír egyike urnate­metkezés volt, a csontvázas sírok többsége egyszerű földsír, nagyon rossz megtartású, nemegyszer bolygatott maradványokkal. Két tegulákból összeállított sírra bukkan­tunk. Vasszögek, üvegedény töredékek, nyersszínű kerámia korsók, kerámia töre­dékek, érmek mellett az. egvik sírból csont­hajtű, csontguzsalv, csontorsó is előkerült. A temetkezések hosszú időt ölelhettek fel, a sírok gyakran vágták egymást. R. Facsády Annamária Irodalom/References: FACSÁDY 2004 - R. Facsády A.: Teme­tőfeltárás a Bécsi úton. (Excavation at a cemetery in Bécsi road.) Aqfüz 10 (2004) 21-29. 4. Budapest, III. ker., Bécsi út 310. (Hrsz.: 20023/13,20023/22) Az idei évben régészeti megfigyelés alkal­mával ellenőriztük ismét az úgynevezett Testvérhegyi villa területét, ahol az el­múlt két évben az Aquincum-Brigetio diagonális út újabb részlete került elő 7 darab temetkezésből álló sírcsoporttal a villagazdaság bejárati épületegyüttesével, illetve azonosíthattuk a feltételezett fő­épület elemeit is. (LÁNG 2003, 95-110; LÁNG 2004, 90-105) Az említett sírcsoport újabb sírja épü­letalapozás alkalmával került elő. A feltá­rás során megállapítható volt, hogv az egy­szerű földsírt házetetőt imitáló, stilizált akroterionokkal díszített szarkofágfedlap takarta, amelv egyrészt illeszkedett a fő, diagonális út iramához, másrészt pedig egykorú lehetett a felület délnyugati sar­kában most előkerült vékony, észak-déli irányú sóderes úttal, vagy járószinttcl. A sír beásási szintje még megfigyelhető volt, betöltésében pedig az eredetileg a szarkofágfedélhez tartozó láda egy sa­roktöredéke is benne volt (valószínűleg gyermeknek készült szarkofág volt). A másodlagosan felhasznált szarkofágfedél­lel letakart földsírban észak-északnyugat - dél-délnyugat irányban, nyújtott test­tartásban, háton fekvő férfi váza volt, kezeit a medence felett összekulcsolták. (2. kép) Jobb vállán hagymafejes fibula, bal alsó lábszára mellett négy darab éremmel (Kr. u. 4. század első harmada) egy vasveretes kisméretű zacskó, vagy dobozka volt, szintén bal lábfeje mellett pedig vasszög. Térdmagasságban fekete egvfülű korsó, illetve durva soványítású, sötétszürke, kisméretű fazék került elő. Az elhunyt mellé csirke- és disznóhúsbéd álló halotti áldozati ételt helyeztek. A sír szintje alatt a továbbiakban már csak a természetes eróziós rétegsort dokumen­tálhattuk. A valószínűleg fiatalon elhunyt férfi sírja jól illeszkedik az aquincumi villagaz-

Next

/
Thumbnails
Contents