A BTM Aquincumi Múzeumának ásatásai és leletmentései 2004-ben (Aquincumi Füzetek 11. Budapest, 2005)

Újabb régészeti kutatások Dunakeszi-Székesdűlőn (Korom Anita - Reményi László))

A nagv homokhát legdélebbi részén, a 2000-ben feltárt késő bronzkori telephez legközelebb eső területen, egv félköríves záródású cölöpszerkezetes ház részletét tudtuk kibontani. Sajnos a ház a feltárás déli határa alá múlt, ígv teljesen nem tár­hattuk fel. A ház formájában, méretében, tájolásában megfelel a 2000-ben előkerült késő bronzkori telep egvik leggyakoribb háztípusának. (IIORVÁTH-SZILAS­ENDRŐDI-HORVÁTH 2001; 2003; 2004) Az. előkerült, ismeretlen funkciójú (talán agyagkitermelő) gödrökből csekély mennyiségű, a 2000-ben feltárt nagy­kiterjedésű késő bronzkori (késő halom­síros-kora urnamezős) telepen előkerült kerámiaanyaggal egyidős kerámiatöredék került elő. Szintén a késő bronzkor idősza­kára datálható a nagy homokhát északi ré­szén előkerült szórthamvas sír. (5-6. kép) A kisméretű, sekélv sírgödörben a csekély mennyiségű kalcinált csont között két bronz lándzsahegyet (egyikük feltételez­hetően a máglván, összehajlott), illetve egy karperecet találtunk. Az objektum környékén (de az egész feltárt területen) más késő bronzkori temetkezésre utak) nyomot nem találtunk. Feltételesen a késő bronzkor időszakára datálhatjuk a nagv homokhátat északnyu­gat-délkeleti irányban kettévágó mély; V-alakú árkot, mely párhuzamosan fut a 2000-ben előkerült, hasonló méretű ket­tős árokkal. Bár az árokból kora és késő bronzkori kerámia került elő, ennek ellené­re későbbi datálása sem zárható ki, mivel az egyértelműen nem bronzkori cölöplyuk sorok szegélyezik párhuzamosan. Ezeket a mélyebb területek felé vezető árkokat, me­lyek nem határolnak települési egységeket, feltételezhetően a terület lecsapolására használták. cut economic strategy or contact system may also lie behind this phenomenon. The lack of post-structure houses and the distribution of the pits in small clusters represent further differences from the settlements of the saure period along the Danube (Alberfalva, Szigetszentmiklós). A similar settlement structure could be observed in an Early Bronze Age settle­ment fragment unearthed at Budapest XI, Kőérberek-dűlő, xvhere despite the large uncovered surface no post-structure houses were discoyereel from the Early Bronze Age (see in this volume). Two Early Bronze Age graves, an urn grave and a cremation grave with scattered ashes, yvere uncovered on the northwest­ern edge of the large sand ridge at the edge of the settlement. The two graves yvere nearly entirely destroyed by erosion and earlier landscaping work: only charred bones and the fragments of the urns from the urn grave could be lifted out. Early Bronze Age pits, usually with only a feyy Earlv Bronze Age finds, yvere discov­ered in the natural depressions that inter­sected the territory outside the large sand ridge as well. They may be cisterns or wells since the ground water seeped in regularly while we yvere cleaning them. The Late Bronze Age and Celtic wooden wells un­earthed in 2000 yvere also found in such natural swampy depressions (HORVATH­SZILAS-ENDRÖDI-HORVÁTI1 2001, 2003,2004; SZILAS 2002). The archaeobotanical analysis of the samples taken from the Early Bronze Age settlement (Ferenc Gvulai's results) indicate that the inhabitants of the settle­ment primarily cultivated barley, einkorn, emmer, bald barley and common wheat similarly to the archaeobotanical materi­als from other settlements of the same

Next

/
Thumbnails
Contents