A BTM Aquincumi Múzeumának ásatásai és leletmentései 2004-ben (Aquincumi Füzetek 11. Budapest, 2005)

Előzetes jelentés az épülő Kőérberek, Tóváros-Lakópark területén folyó régészeti feltárásról (Horváth László András - Korom Anita - Terei György - Szilas Gábor)

területén megtalálható volt, bár nem egyenlő intenzitással. Habár a korszakok lelőhelyen belüli elterjedési térképe a leletanyag feldolgozatlansága miatt még nem készülhetett el, már így is látszik, hogv a gödrök nagyobb csoportokban fekszenek, így rajzolva ki az egyes településgócokat. Az ásatás során kizárólag gödröket találtunk, a házak cölöpéi talán nem érték el az egykori humusz alját, így a gépi földmunka során megsemmisültek, pedig a gödreikben előkerült nagymennyiségű égett házfaltapasz-töredék földfelszínre épített, cölöp- vagy deszkaszerkezetű házakra utal. A gödrök hengeresek, vagy méhkas alakúak voltak. Ez utóbbi csoportból kiemelkednek azok az objektumok, melyeknek az aljára kúpalakban több-kevesebb sárga agyagot halmoztak fel. (9. kép) Ezek alatt nem egy esetben kisebb állatcsontokat, vagy kevés kerámiát találtunk, de gyakran üresnek bizonyultak ezek a rétegek. Ugyancsak méhkas formájúak voltak, de legtöbbször az említett 'kúp' nélkül, azok a gödrök, amelyeket különleges összetételük - rétegzett, nagy mennyiségű hamu, a hamuban talált égett edénycserepek és/vagy állatcsontok, a gödör aljára helyezett egész edények, időnként őrlőkövek - alapján kultikus objektumoknak tarthatunk. Alegjcgyzendő, hogv ezek nagy része a rézkori árkon belül feküdt és hogv azok jelentős méretük ellenére sem bolygatták soha a sokszor közvetlenül közelükben fekvő középső rézkori áldozógödröket. A kora bronzkori objektumok rendszertelen elhelyezkedése miatt nem kizárt, hogy a még feltárandó területen további településgócok kerülnek majd elő ebből a korból. A telep kerámiaanyagának elsődleges vizsgálata alapján megállapítható, hogy a kerámiaanyagban egyaránt megvannak a unity evoked on significant foreign, as far as wc know mainly southern and eastern effects, from the amalgamation of various cultures, existing on diverse foundations in individual geographical units. Its development and features are as yet unknown on the territory of the former Ludanice culture, which lends a special importance to the settlements around Budapest, among them the one at Kőérberek. l'he new settlement from the classical phase of the Boleráz culture followed chronologically without a break although somewhat farther away in the Kőérberek site. The fact that numerous shards from the beginning of the Late Copper Age were uncovered in the upper 30 cm of the fill of the huge prehistoric ditch mentioned in connection with the Ludanice culture is especially important both from a historical and an archaeological point of view. A thick, homogenous, greyish brown fill lav between the lowermost level at the bottom of the ditch from the Middle Copper Age and the Boleráz level, which attests to slow deposition. This laver did not contain finds. Accordingly, the ditch was still open in the Boleráz phase and the uppermost laver, the exact thickness of which cannot be estimated because of the mechanical removal of the humus, filled in onlv in this period. Three important features were uncovered from this period in the area enclosed by the ditch. One was a hearth in a pit, which was already destroyed in prehistoric times. Half of a clay mould for a copper axe was found under its ruins. The second one was a larger pit, also filled in with burnt remains, although no evidence of metallurgy could be found here. The features clustered in a small area and the lack of traditional pits suggests that Boleráz group site may have