A BTM Aquincumi Múzeumának ásatásai és leletmentései 2004-ben (Aquincumi Füzetek 11. Budapest, 2005)

A késő rézkori Baden-kultúra településjelenségei Albertfalván (Endrődi Anna)

településsel 25-rc emelkedett. Körvonalazódni látszik, hogv e jelenség elsősorban a Duna-könyök, Pest megye, Budapest területén koncentrálódik, hiszen a lelőhelvek közel ötven százaléka (!) itt található. Mindez úgv véljük, hogv a kedvező geomorfológiai viszonyok következtében kialakult nagv település sűrűséggel, a társadalmi élet stabilizálódása következtében létrejött hosszabb idejű letelepedéssel, a hatékonyabb gazdálkodással (a rituális állattemetések - elsősorban a szarvasmarha temetések intenzív nagyállattartást feltételeznek) magyarázhatók. (ENDRŐDI-VŐRÖS 1999) Telepünkön feltűnő volt ugyanakkor az állatcsontok hiánya a hulladékgödrökben, amely egyébként a Baden-kultúra telepeire nem jellemző és azon hulladékgödrök nagy száma, melyeknek betöltésében nagy mennyiségű, esetenként több kiló csiga és kagylóhalom volt, amely jelenség ennyire intenzíven a káposztásmegveri, tehát a Dunától kissé távolabb fekvő lelőhelyre nem volt jellemző. A Duna, mint élelemforrás kiaknázása ezen a területen jelentős lehetett. Megfigyelhető volt továbbá, hogv az, ásatási területen, amelyen a település gödrei sűrűn jelentkeztek, két esetben a régészeti objektumok hiányoztak, ezeken a felszíneken feltételezésünk szerint házak (talpas boronaházak) állhattak. Kutatásunkat geológiai (Horváth Zoltán) és archaeobotanikai ((Aulai hereire) vizsgálatokkal egészítettük ki, a kiiszapolt földmintákból termesztett gabonafélék (alakor, tönké, tönköly búza), valamint gyűjtögetett növénvek (som) szenült maradványai kerültek elő. Endrődi Anna found above the partial skeleton. In the latter two eases, charcoal and ashes were observed on the bottom of the pits which means that a fire had been lit before the animals (animal fragments) were placed in the pit. The number of the ritual animal burials in Hungary rose to 25 with the Albertfalva-Kitérő Road settlement. The phenomenon seems to be especially concentrated in the Danube Bend, Pest county and the territory of Budapest since nearly fifty percent (!) of such sites can be found in this region. We think that this is linked with the great density of settlements owing to the favourable geomorphologieal conditions, the longevity of the settlements rooted in the stability of society and a more efficent economy (ritual burials, especially the cattle burials suggest intensive large-annual keeping) ( EN D RÔ DI -VÖ RÖS 1999). At the same time, the lack of animal bones in the refuse pits was conspicuous, since this is not particularly characteristic of Baden culture settlements. There were very many refuse pits that contained a large quantity, sometimes kilograms of snail and bivalve shells. This phenomenon never appeared with such intensity at the Káposztásmegver sites that lie farther away from the Danube, l'he exploitation of the Danube as a food source must have been significant in this territory. In two eases, there were features on parts of the excavation territory where otherwise the pits were densely distributed. Houses (footed log houses) must have been placed here. The investigations were complemented with geological (Zoltán Horváth) and archaeobotanical (Ferenc Gyulai)