A BTM Aquincumi Múzeumának ásatásai és leletmentései 2003-ban (Aquincumi Füzetek 10. Budapest, 2004)

Római kori temetőrészlet az aquincumi polgárváros északkeleti szomszédságában (T. Láng Orsolya)

Férfiaknál, nőknél egyaránt gyakori jelenség karokon az izomtapadási helyek fejlettsége, melyek erőteljes fizikai igénybevételre, megterhelésre utalnak. A 7. sírban talált aduitus korú férfi töredékes felkarcsontján feltehetően ütéstől származó traumás nyom látható. A 29. sír nőies jellegeket mutató csontvázhoz tartozó töredékes lábszárcsonton ovális alakú, mintegy 5 centiméter hosszúságú csontkinövés figyelhető meg. Egy további töredéken periostitis (csonthártyagyulladás) nyomai láthatóak. A 35. sírban talált, feltehetően idősebb nő állkapcsát fogmederágy gyulladás roncsolta. A caries (fogszuvasodás) nem jellemző az adott korban. A 19. sírban talált aduitus korú egyén esetében fejlődési rendellenesség állapítható meg. Testmagassága a mért adatok alapján 120,6 centiméter, amely a többi vázcsontot figyelembe véve arányos törpeséget jelenthet. A feltárás eredményei alapján két lehetőség körvonalazódik az újonnan előkerült temetőrészlet topográfiai helyzetére és szerepére vonatkozóan. Egyfelől elképzelhető, hogy a polgárvároshoz tartozóan olyan kisebb, félrecső helyen kialakított, „eldugott", de folyamatosan használt temetőparcelláról van szó, ahol egyrészt az alacsonyabb társadalmi helyzetű egyének nyertek végső nyughelyet (kemény fizikai munkát végző rabszolgák, libertusok?), illetve a társadalomban valamilyen okból hátrányos helyzetben élőket (törpenövésű) temették. A másik lehetőség, hogy ez a terület - Nagy L. feltételezésének megfelelően - már valószínűleg a polgárváros keleti temetőjének északi széle volt — erre utalhat a fent említett kelet-nyugati széles árok jelenléte is, amelytől északra sírok már nem kerültek elő. A patológiás esetek bore heavily burdens and were overstrained. A traumatic trace probably from a blow can be seen on the fragmentary humerus of an adult man in grave no. 7. An oval, about 5 cm long bony growth can be observed on the fragmentary tibia of the skeleton of grave no. 29 showing feminine features. Another fragment shows traces of periostitis. The jaw of a probably older woman m grave no. 35 was damaged by alveolitis. Caries are not characteristic. A disturbance in growth was identified in the case of the adult individual in grave no. 19. Her height, calculated from the measurements, was 120.6 cm. Taken together with the rest of the bones this individual must have suffered from proportionate dwarfism. Two interpretative possibilities are presented by the results of the excavations relative to the topographical position and role of the recently unearthed fragment of cemetery. One possibility is that it was a smaller, "hidden", yet continuously used cemetery parcel of the Civil Town where people from the lower social layers were laid to rest (slaves or liberi? people who did hard physical work). The deceased were thus, members of society who were for some reason disadvantaged (such as dwarf) and buried here, a little apart, when they died. The other possibility is that this territory, as L. Nagy suggested lay at the northern edge of the eastern cemetery of the Civil Town. This is suggested by the above-mentioned wide east—west oriented ditch, north of which there were no more graves. The pathological cases and the presence of people doing hard physical work can be explained by the special function of the edge of cemeteries in Roman times, namely that social cast-offs were