A BTM Aquincumi Múzeumának ásatásai és leletmentései 2003-ban (Aquincumi Füzetek 10. Budapest, 2004)

Feltárások az aquincumi polgárváros délkeleti előterében (Lassányi Gábor - Zsidi Paula)

emelt épülethez köthetjük, amely az építési fázisok jelentős részében, a főút felé nyugati irányban tornácosan nyitott volt. Az épület kapcsolatát az úgynevezett, Schütz-féle fazekasteleppel további kutatások és a 1932-es Nagy Lajos féle ásatás pontos helyének azonosítása tisztázhatja. Valószínű azonban, hogy az útra telepített kereskedelmi célú építményről van szó. A „B" szondát a Záhony utcában az Aquincumi Múzeum új épületének vonalában, az „A" szondától keletre nyitottuk, 4x2,5 méteres méretben, kelet nyugati irányban. A szonda déli oldalán, a jelenlegi felszíntől jelentős mélységben, nagyjából kelet-nyugati irányú köves falalapozás részletét sikerült megfigyelni. A barna humuszban sekély, kelet-nyugati irányú árok vonala is kirajzolódott. A 3x3 méteres „C" szonda közvetlenül az építési telken belül csak természetes talajrétegeket tartalmazott a több méter vastag újkori salakréteg alatt. A „D" szondát 50x4 méteres hosszúságban az építési telek déli részén húztuk kelet-nyugati irányban. A szondában az újkori salakréteg alatt természetes talajrétegeket figyeltünk meg, amelyben egy 0,5 méter vastagságú észak-déli irányú újkori vályogtégla falat tártunk fel. Érdekesség, hogy a homokos altalaj ebben a sávban a Duna felé, keletre emelkedik, míg nyugatra a Szentendrei út irányában szinte árokszerűen mélyül. Ez a megfigyelés az ároktól északabbra végzett kutatások során mcgfigyeltckkcl éppen ellentétes tendenciát mutat. Jelentősebb római használatot ezen a területen nem tudtunk kimutatni. Az építési telek északi részén - a területen folyt korábbi feltárások helyszínéhez viszonylag közel -, a „D" szondával párhuzamosan 95x4 méteres kutatóárkot nyitottunk („E" szonda). Erre merőlege6. kép: Az „A" szonda III. fázisának pusztulási rétege Fig. 6: Demolished layer of phase III in trench "A" not demonstrate any significant Roman occupation in this region. A 95x4 m large test trench (trench "E") was opened parallel to test trench "D" in the northern part of the construction site, relatively close to the scene of former excavations conducted in the area. A north-south oriented 40x4 m large cross-trench (test trench "F") was opened perpendicular to the former one from its western end. It was here that we met with the greatest archeological success on the construction site this excavation season. The earliest feature observed in test trench "E" was a few meters wide trench, the direction and extent of which could onlv approximately be determined since we ourselves worked in a test trench following the line of a future public utilities