A BTM Aquincumi Múzeumának ásatásai és leletmentései 2003-ban (Aquincumi Füzetek 10. Budapest, 2004)

Kora római védmű és késő avar kori telep kutatása a canabae északi előterében (Budai Balogh Tibor)

Adataink szűkösek a tábor egykori beépítettségére vonatkozóan, részben a természetes erózió, részben a későbbi kultúrák romboló hatása miatt. Nem meglepő, hogy idei ásatásunk eredménvei sem tudtak a beépítettség vonatkozásában újabb információt nyújtani. Új adat viszont, hogv feltártuk az erőd déli vizesárkának egy szakaszát, amelynek északi oldalán egy vele párhuzamos, kcskenv árkocska, az egykori paliszádárok futott. (2. kép) Utóbbi betöltéséből hatalmas mennyiségű, korai (1. század végi - 2. század eleji) anyag került elő. A vizesárok betöltésének rétegeit I lorváth Zoltán geológus vizsgálta meg, aki megállapította, hogy az árok feltöltődése természetes úton indult meg, majd egy későbbi időpontban erőteljes emberi beavatkozással folytatódott. A természetes üledékképződés arra utal, hogy egy bizonyos időszakban, vélhetően a Rádl-árok hozamából, tartósan, nagyjából egyenletes vízmennyiség áramlott a vizesárokba. Későbbi, tudatos megszűntetését a mesterséges betöltés bizonyítja. A korábbi ásatási eredmények is arra utalnak, hogy a katonai objektum megszűntetése előtt védműve legalább egyszer átalakult, feltöltött árka helyén cölöpköteg sorokból álló konstrukció épült. (ZSIDI 2000, 68) Az idei ásatáson két alkalommal, de már a korábbiak során is többször kerültek elő a vizesárok betöltéséből habaresos, téglás, freskódarabos törmelékkupaeok, amelyek az említett, második periódushoz tartozó cölöpkötegek helyén tátongó mélyedéseket töltötték ki. Az efféle kupacokból időnként értékes leletek kerültek elő, mint amilyen például az az amfora-nyak, amelyen egy pirossal festett, kurzív felirat töredéke olvasható. A vizesárok feltöltésében a cölöpkötegeknek szánt gödrök mellett voltak olyan The defence works of the early Roman military feature and certain elements beneath the floor level had already been uncovered during previous excavation seasons (ZSIDI 1998, 69-71; ZSIDI 2000, 67-70; ZSIDI 2001, 60-62). We have only scarce data on the inner system of the camp area partlv because of natural erosion processes and partlv due to the destructive effects of later cultural occupations. It is not astonishing that the results of the actual excavation could not furnish new information in this respect. A new achievement was the recovery of a stretch of the southern moat of the fort, on the northern side of which a narrow ditch, the one-time palisade ditch, ran in parallel to it (Fig. 2). The fill of the latter yielded a huge number of early finds (end of the l

sl centurv - beginning of the 2

nd centurv). Zoltán Horváth, a geologist, studied the layers of the moat's fill. He determined that the trench was first filled in naturally a process later intensified by human intervention. The natural deposition suggests that at one time, a steady amount water flowed into moat, probably from the Rádl ditch. The artificial fill attests to the later, conscious termination of this moat. Former excavation results also provide evidence that before the abandonment of the military feature, the defence works were modified at least once and a construction of rows of bundles of posts was built over the place of the filled-in moat (ZSIDI 2000, 68). The fill of the moat yielded debris, heaps of mortar, bricks and fresco fragments twice this year and several times in former seasons. They served to fill m the depressions that opened in the place of the bundles of posts from the above-mentioned second period. These heaps sometimes contained valuable finds