A BTM Aquincumi Múzeumának ásatásai és leletmentései 2003-ban (Aquincumi Füzetek 10. Budapest, 2004)

Az Aquincumi Múzeum kisebb feltárásainak helyszínei és eredményei a 2003. évben

zeitliche Gräberfeld in Budapest. Prähistorische Zeitschrift (1991) 161-196. 3. Budapest, III. ker., Csillaghegyi út 22. (Hrsz.: 19910/18-19) Múzeumunk 2003. április 8-tól folytatta az előző év december 11-én, a rendkívül hideg időjárás miatt felfüggesztett feltárást. A 30 méter hosszú és 2,5 méter széles felületen a következő rétegsor volt megfigyelhető: 1. A legújabb kori feltöltés, melyből többek között egy 1886. évi veret került elő 2. Alatta világosabb barna, vékony réteg húzé)dott 3. Ez alatt egy zárt sötétbarna szint következett. Ez a réteg anyagában, színében megfelelni látszik a közelben megfigyelt talajréteggel, amelyet ott Kr. u. 4. századi érmek és római kori kerámia keltezett, illetve keréknyomok utaltak egy kisebb földút jelenlétére. (LÁNG-SZILAS 2003, 111-114) Mostani területünkön árkokat találtunk ezen a szinten, amelyek szélessége 30-50 centiméter között változott, egy részük egymással párhuzamosan, észak-déli, más részük, szintén párhuzamosan kelet-nyugati irányú volt. Az egymást metsző, összesen 14 darab ároknál kiágazásokat is megfigyelhettünk. Az árkok nagy része sekély volt (30 centiméter mély) U keresztmetszettel, két esetben pedig (a felület keleti és nyugati végében) mélyebb (80 centiméter - 1 méter) V keresztmetszetű volt. Az árokbetöltésekből nagyon kevés római és őskori kerámiatöredék származik, illetve bronz fibuladarab. Az árkok elhelyezkedése és mélysége arra utal, hogy a római korban ez esetleg egy mezőgazdasági művelés alatt álló terület volt, így ezek szántásnyomok, vízelvezető árkok lehetnek. A tavalyi év során a délnyugat felől szomszédos teleken (Hrsz.: 19905/11) hasonló irányítású objektumokat figyeltünk meg, sajnos már csak metszetben. A geodéziai felmérések öszszevetése után lehetőség lesz a jelenségek pontosabb értelmezésére. Az sem zárható ki, hogy a közelben Zsidi R által feltárt ún. Kaszásdűlő-Csikós utcai villagazdasághoz tartozó földterületről van szó. 4. Az árkok rétege alatt a környéken már több helyen regisztrált fehérmurvás szint következett, amelynek felszínéről cölöplvukak mélyültek az alatta húzódó narancssárga, sóderes szintbe. Ezek, az itt rendszert nem mutató cölöphelyek talán a körülbelül 100 méterre délre, a Bojtár utca 34. alatt előkerült késő bronzkori telep északnyugati széléhez tartozhattak. 5. Ezt a már említett narancssárga, sóderes, kőporos rétegsor követi, amelyben régészeti jelenségek már nem voltak, a geológiai meghatározás szerint pleisztocén törmelékrétegről van szó. A terület közvetlen környezetében a az elmúlt két évben több megfigyelést és feltárást is végeztünk. A jelen telken végzett geodéziai felmérések összevetése az említett szomszédos telkek adataival nagy mértékben elősegíti majd az előkerült régészeti jelenségek együttes értelmezését. T Láng Orsolya Irodalom: LÁNG-SZILAS 2003 - Láng O. - Szilas G: Római kori maradványok és késő bronzkori településnyomok Kaszásdűlőn (Remains from the Roman period and Late Bronze Age settlement traces at Kaszásdűlő) AqFüz 9 (2003) 111-114.