A BTM Aquincumi Múzeumának ásatásai és leletmentései 2003-ban (Aquincumi Füzetek 10. Budapest, 2004)

Középső bronzkori település nyomai Lágymányoson (Beszédes József - Szilas Gábor)

A csomópont területének keleti szélén egy nagyjából észak-déli irányú, kávébarna betöltésű, 220 centiméter széles, helyenként több mint 2 méter mély árok (106. objektum) foltja rajzolódott ki, amely igen kisszámú bronzkori leletanyagot adott. Egy másik, kisebb méretű, 54 centiméter mély, 130 centiméter széles árok (88. objektum) kelet-északkelet - nyugat-északnyugati irányban futott a terület déli szélén. Az aránylag nagyszámban előkerült cölöp- és karólvukak közül igen kevés illeszthető rendszerbe. Az 52-53., 47., 51., 55., 61. objektumok derékszögben futó vonalat alkotnak, melyből talán cölöpszerkezetes épület meglétére gondolhatunk. A La Tène D korba keltezhető egy teknősaljú árokszerű képződmény (105. objektum). A lelőhely archacobotanikai vizsgálatát Gyulai Ferenc végezte cl, aki búza, árpa, hüvelyesek, valamint kása maradványát mutatta ki. A szóban forgó területen elterülő bronzkori településről már a múlt század elejétől vannak információink. Nagy Lajos a református templom mellett 30 gödör feltárását végezte cl, (TOMPA 1943) ezen kívül mellékletet nem tartalmazó zsugorított csontvázas sírokra is bukkant 1928-ban. A kehérvári út 12. alatt 1949-ben Wellner István tárt fel bronzkori maradványokat. Nagy Tibor a Mező utca (ma Kőrösy József utca) 6-10. szám alatt 1958 tavaszán közműárkok ásásakor, (NAGY 1959) ugyanez év nyarán a Fehérvári út 31-nél épület alapozáskor, (NAGY 1959a) Póczy Klára ugyanez év őszén a Schönhcrz utca - (ma: Október 23. út) Fehérvári út közötti szakaszon csatornaárok ásásakor (PÓCZY 1959) tárt fel korai- és középső bronzkori telcpülés2. kép: A 16-os számú gödörkomplexum bontás közben Fig. 2: Trench complex no. 16 during opening from this period. The remains of similar workshops have been found at the Lovasberény Vatya hill-fort and a bronzesmith's grave from Alsómislény (Nizna Mysla, Slovakia). The outlines of a 220 cm wide, in places more than 2 m deep trench (feature no. 106), appeared running in an approximately north-south direction along the eastern edge of the territory of the junction. The coffee-brown fill of this feature contained only a few finds from the Bronze Age. Another, smaller, 54 cm deep and 130 cm wide trench (feature no. 88) ran in an east-northcast - west-southwest direction along the southern edge of the territory Very few of the relatively many postholcs and stake holes displayed a systematic dis-