A BTM Aquincumi Múzeumának ásatásai és leletmentései 2003-ban (Aquincumi Füzetek 10. Budapest, 2004)

Nagytétény-CAMPONA 2003 (Kocsis László)

désen alapszik-e vagy teljes mértékben hipotetikus. A porta praetona esetében, ahol még nem volt lehetőségünk hitelesítő ásatás végzésére, a mai felszínen kibetonozott kétosztatú, kapuházas átjárójú kapu alaprajza jelenik meg előttünk, ahol annak a rendje és módja szerint a tornyok oldalán ott vannak a szükséges falpillérek és a középpillérek is. Hogy ez mennyire hipotetikus, ezt ma még helyszíni kutatás nélkül megítélni nem lehet. A porta praetoria sinistra korábbi hitelesítő és a jelenlegi ásatások (KOCSIS 2001, 107) eredményeinek birtokában azonban egy új típusú kapu képe vázolható fel, ahol nincs kapuház. A kapuház általában fél toronyszélességű, fedett vagy pártázattál, a kapuátjáró felett kialakított építmény, amire az őrök felmehettek, és ami a két tornyot összekötötte. A mi esetünkben, ennek az építményrésznek hiányában a befelé nyíló kapuszárnyak csak a tornyok hátsó frontján kialakított, két boltíves átjáróval megépített falazat nyílásait zárhatta le. Ezt az elgondolást támasztja alá egyrészről a hátsó fronton egyedül fennmaradt, viszonylag jó alapozású középpillér megléte, másrészről a kapuzat kereszttengelyéből hiányzó középpillér, és az a tény, hogy a kapu előterét a kapuzat kereszttengelyéig beérő híddal takart verem védte. (KOCSIS 2002, 105, 1. kép, 108) Számos jel mutat arra, hogy a Duna vidéki auxiliaris erődök kapuzatainál megfigyelt úgynevezett „patkó alakú" elfalazások egy részénél hasonló megjelenésű kapuház nélküli kapuzattal kell számolnunk. Ez a tény további kérdések megfogalmazásához vezet például a „patkó alakú elfalazás" létrejöttének a kora, a szónak a jogosultsága, stb. E problémakör tárgyalása azonban már túlmutat ennek a beszámolónak a of the "original" Roman wall. The test trench revealed, however, that the ashlars were not joined to the ruined wall of the tower, and we found plastic foil and modern glass and pottery material beneath the ashlars. We observed the same phenomena by the central wall pillar as well. Regrettably, contemporary excavation reports do not inform us whether this reconstruction was based on traces of a removed wall or whether it was entirely hypothetical. In the case of the porta praetoria, where we have not yet had the opportunity to conduct authenticating excavations, the ground plan of a double gate with a gatehouse appears cast in concrete on the modern surface, where the necessary wall pillars and central pillars can be found at the sides of the towers, as one would expect them. It cannot be decided without further investigations to what degree they are hypothetical. Nevertheless, a picture of a new gate type without a gatehouse can be drawn from the results of the former authenticating and the actual excavations (KOCSIS 2001, 107). The gatehouse was a construction usually built over the passage of the gate. It was half the width of the tower and it was either covered or had a battlement. It connected the two towers and the guards could walk along its length. In our case, due to the absence of this construction unit, the gate wings, which opened inwards, would have closed only the vaulted openings in the wall built at the back front of the towers. This theory is supported, on the one hand, by the existence of the only central pillar that was preserved in relatively good foundation by the back front and, on the other hand, by the missing central pillar at the cross-axis of the gate and the