A BTM Aquincumi Múzeumának ásatásai és leletmentései 2003-ban (Aquincumi Füzetek 10. Budapest, 2004)

Nagytétény-CAMPONA 2003 (Kocsis László)

oldaláról és védműveiről, valamint az itt azonosított temetőről kaptunk pontos információkat. S végül, a Duna rendkívül alacsony vízállása lehetővé tette azt, hogy az erőd előterében levő partot, egészen a modern mederkotrás pereméig, híd nyomait keresve megvizsgáljuk. Az idei kutatások az 1996-ban létrehozott, a pontos tájékozódást elősegítendő blokkrendszerünk szerint: az 1. helyszín a V-l3-14-15-ös, a 2. helyszín: az M-N16-os, valamint a 3., a megelőző feltárás helyszíne az A-B-C-D-E-F-9-es blokkok szelvényeibe eső 80 méter hosszú kutatóárok. (1. kép) Az 1. helyszínen az 1997 év munkálatait követve (KOCSIS 1998, 84-88; KOCSIS 1999, 124-130; KOCSIS 2000, 93-114; KOCSIS 2001, 105-114; KOCSIS 2002, 105-113) a 2002. év kihagyásával tovább folytattuk a feltárást a V-13 blokk III-IV, a V-14. blokk III. és IV, valamint a V-l 5blokk I—II. szelvényeiben a keleti kapu tornyaihoz kapcsolódó területen. Az elmúlt évek során végzett kutatással kimutathatóvá vált, hogy a porta principalis sinistra, kétosztatú kapuátjáróval épült meg. (KOCSIS 1998, 84) Azonban a kapu 1970-es évek elején „romkonzervált", a felszínre felhozott, kibetonozott alaprajza nem felelt meg a hitelesítő ásatások eredményeinek. Mivel a kapu északi tornyának a középpillér azonosításában az 1828-ban ide épített pince munkálatai során elbontott déli oldala már nem játszhatott szerepet,(KOCSIS 1998, 84) a még megmaradt déli torony északi oldalfalán levő boltív indító falpillérek maradtak az egyedüli maradványai a két tornyot összekötő, feltételezett kapuháznak. A déli torony hátsó frontján, az északnyugati sarkon levő boltozat indító falpillér, valamint a kapuházra utaló közép-falpillér hitelesítésére ásott Precise information was obtained about the western side of the fort on Úttörők Road, including its defence works and the cemetery found here during excavation preceding the construction of a channel. Finally, the extremely low water level of the Danube allowed us to investigate the bank in front of the fort up to the edge of the modern dredged basin. Our purpose in looking here was to locate a bridgehead. The following sites were investigated this year based on the grid system set up in 1996 to help in orientation: site 1 in blocks V-l 3-14-15, site 2 m block M-N-16 and site 3 from the excavation preceding construction work was an 80 m long trench in blocks A-B-C-D-E-F-9 (Fig, 1). At site 1 we conducted excavations in 1997 (KOCSIS 1998, 84-88; KOCSIS 1999, 124-130; KOCSIS 2000, 93-114; KOCSIS 2001, 105-113; KOCSIS 2002, 105-113) but did not excavated here in 2002. This vcar we conducted excavations in trenches III-IV in block V-13, trenches III and IV in block V-14 and in trenches I

—IT in block V-l

5 in the territory next to the towers of the eastern gate. The investigations of previous years demonstrated that the porta principalis sinistra was constructed with a double gate passage (KOCSIS 1998, 84). We brought to light the ground plan of the gate, which had been conserved as a ruin by being cast in concrete at the beginning of the 1970's. However, its form did not match the results of the authenticating excavations. As the southern side of the northern tower of the gate, which had been pulled down at the time of the construction of a cellar in 1828, could not have any role in the identification of the central pillar of the tower (KOCSIS 1998,