A BTM Aquincumi Múzeumának ásatásai és leletmentései 2002-ben (Aquincumi Füzetek 9. Budapest, 2003)

Régészeti kutatások az aquincumi canabae nyugati, ipari régiójában (Kirchhof Anita - Horváth László András)

ELTE TTK végezték.) A terület és vele egvütt az. őskori település is keleti irányba, a Duna felé lejtett. Őskori leleteket az egész felületen találtunk, mindenütt közvetlenül a római kori rétegek alatt. A nyugati oldalon csupán 25-30 centiméter rétegvastagságot figyeltünk meg, a feltárási terület közepén, az V és VI. szelvényekben azonban a település rendkívül intenzívnek bizonyult. A római kor időnkénti bolygatásain kívül amit az ókori rétegben talált rézkori cserepek is jeleztek - komolyabb kár az. őskori objektumokban nem keletkezett, így azok zártnak és hitelesnek tekinthetők. A rézkorhoz 11 objektum tartozott. A 11 gödör nagy részét sikerült feltárnunk és dokumentálnunk, de az 5/a, 6/a, 10. és 11. objektumok egv része a IV és VIII. szelvények alatt maradt. Ezekben a felületekben idő- és pénzhiány miatt nem érhettük el a bolygatatlan altalajt. Fontosabb jelenségek Az ásatási terület nyugati szélén fekvő I. kutatóárok déli felében körülbelül 30 centiméter mélységben az. őskori rétegen egy nagyméretű, összeroppant, öblös hasú tárolóedény töredékei kerültek elő rögtön az ásatás elején. Az edény face, in trenches V and VI, settlement activity proved to have been very intensive. Apart from the subsequent disturbances caused during the Roman period, indicated by Copper Age finds in the Roman period layers, no serious damage was done to the prehistoric features, so they can be considered closed and authentic units. Eleven features came from the Copper Age. The majority of the 11 pits could be unearthed and documented, but sections of features 5/a, 6/1, 10 and 11 remained under trenches IV and VIII. In these trenches we were not able to reach virgin soil due to lack of time and money. The most important phenomena fragments of a large, cracked storage vessel with a bulbous belly were found at a depth of about 30 em in the southern part of trench I at the western edge of the excavated surface right at the beginning of the excavation. The thickened rim and neck regions of the vessel and the three so-called discoid handles (Scheibenhenkel) protruding from the walls of the vessel are unfamiliar phenomena in the Luclanice culture, but we cannot say more about their origin until the vessel is restored. The vessel contained