A BTM Aquincumi Múzeumának ásatásai és leletmentései 2002-ben (Aquincumi Füzetek 9. Budapest, 2003)

Két ásatás - az aquincumi canabae déli szélén (Hable Tibor - Reményi László - Kárpáti Zoltán)

épített koporsó. (1. kép: J) Előkerült egy kőből épített, téglapadlós sírkamra is, amit még a római korban kifosztottak és feldúltak. (1. kép: 2) A mérhető csontvázak alapján, 56 felnőtt, 2 kamaszkorú, 11 gyerek és 3 újszülött különíthető el, egy esetben, egész család - apa, anya és csecsemő - feküdt a sírban. (J. kép: 3) Mivel az ásatás teljes lelctanyaga, a mai napig feldolgozatlan és közületien, a sírok pontos datálása nem lehetséges. Néhány melléklet valóban arra utal, hogy a temető „a 3. század végén indult", - például Faltenbecher, vörös bevonatú korsó és kantharos (J. kép: 4 és 5) és a 4. században folyamatosan használták - hagymafejes fibulák, (1. kép: 3 és 6) - három bronzhuzalból sodrott karkötő, (I. kép: 7,TOPÁL 1993, 41, Gr. 86/20) - kúpos üvegpohár és korsó. (I. kép: 8 és 3, BARKÓGZI 1987) Egy bizonytalanul meghatározott (Valens, vagy Gratianus) érme datálja a legkésőbbi sírt a 4. század végére. (J. kép: 9) (MÁRF1Y 1989, 19, MADARAS S Y 2000, 34-38.) Kizárólag az ásatási dokumentációból tudhatjuk meg, hogy a sírokat több helyen, korábbi épületek falaiba, vagy azok omladékába ásták. (I. kép: 8 és 9) Az alapozásig visszabontott falcsonkok, töredezett falsíkok kusza labirintusra emeast-west direction. Twenty of the latter ones were brick graves. The majority of the graves were simple shaft graves, sometimes covered with tegulas. Only rarely was the coffin formed from stone slabs (Fig. 1 : I). A stone burial chamber was also found with a brick floor. It had already been robbed and looted in the Roman period (Fig. J: 2). Of the measurable skeletons, 56 adults, 2 adolescents, 11 children and 3 infants could be differentiated. In one case, an entire family: father, mother and their infant child lay in the grave (Fig. 1: 3). As the complete find material of the excavation has not yet been analyzed or published, it is impossible to provide an exact dating for the graves. Some elements in the grave furniture strongly suggest that the cemetery "began at the end of the 3

rd century", e.g. Feltenbeeher, a red slipped jug and a kantharos (Fig. F. 4 and 5). The cemetery was continuously used throughout the 4"' century as shown by the presence of the following types of artifacts: - bulbheaded brooches (Fig. F 3 and 6), a bracelet twisted from three bronze wires (Fig. J; 7, TO PÁL 1993, 41, Gr. 86/20), a conical beaker and a glass jug (Fig. F. 8 and 3) (BARKÓCZI 1987). An uncer-