A BTM Aquincumi Múzeumának ásatásai és leletmentései 2002-ben (Aquincumi Füzetek 9. Budapest, 2003)

Geo-archeopedológia a környezeti rekonstrukció szolgálatában (Mindszenty Andrea - Horváth Zoltán

Gázgyár A feltárásban a finomszemcsés ár­téri üledékre éles, eróziós határral 2-3 centiméter méretű, változatos kerekítettségű/koptatottságú kavi­csokból álló, kevés molluszka héjtö­redéket, faszéndarabkákat tartalma­zó durva törmelékes üledék települ. A laposabb kavicsok zsindelyszerűen rendeződnek el - ez egyértelműen áramló vízből való lerakódásra utal. A kavicsanyag, összetétele alapján (kvarc, kvarcit, mállott andezit, gneisz, glaukonitos homokkő) Du­na-üledéknek minősül, a réteget az ártérbe bevágódó folyómeder kavics zátonyaként értelmezzük. A római kori leleteket tartalma­zó szint az ártéri üledék felszínén kialakult gyengén fejlett, humu­szos, homokos talajjal esett egybe. Bojtár utca Ezen a lelőhelyen, a rétegsor leg­alján, a szonda-árok gyengén-köze­pesen koptatott, vagy szögletes, durva kavics méretű (0,5-5,0 cen­timéter átmérőjű szemcsékből ál­ló) dolomitanyagú, gyengén réteg­zett kissé homokos törmeléket tárt fel, amelynek kaotikus gyűrt szer­kezetét (lásd i. kép, Bojtár utcai szelvény) fagyjelenségként (krio­turbáció) értelmeztük. A kavics és homok anyag összetétele (uralko­dóan dolomit) és a kavicsok rossz The sites examined in Óbuda offered an insight into the geolog­ical formation from the riverside up to the talus slope of the elevat­ed hills in a cross-section running from the Gas Factory through Bojtár Street until the line of Testvér hill - Bécsi Road. In the followings, sedimentary succes­sions studied at these sites will shortly be described. The Gas Factory The excavation trench exposed a sharp erosional contact between fine-grained flood plain sediments and the overlying coarse gravel. The gravel consists of 2 to 3 cm size , rounded to subrounded peb­bles, charcoal fragments and Mollusc shell debris. Occasional imbrication of the pebbles is the unequivocal sign of deposition from flowing water. Petrographical composition of the pebbles (quartz, quartzite, weathered an­désite, gneiss, glauconitic lime­stone) shows their Danubian ori­gin. The layer can be interpreted as a gravel bar deposited in the riverbed cut into the floodplain. The level that contained the Roman period finds was a weakly developed, humic, sandy soil that evolved on the surface of the sedi­ments of the ancient flood plain..

Next

/
Thumbnails
Contents