A BTM Aquincumi Múzeumának ásatásai és leletmentései 2002-ben (Aquincumi Füzetek 9. Budapest, 2003)

Az Aquincumi Múzeum kisebb leletmentései és szondázó jellegű feltárásai a 2002. évben

volt (45-50 centimeter, illetve 90-100 centiméter). A nagyjából észak-déli tájolású, mintegy 40 méter hosszan nyomon követhető homlokzati főfalhoz több, keleti irányba futó osztófal csatlakozott. A belső osztófalak iránya alapján, valamint a keleti zárófalak hiánva arra mutat, hogy a Bartók Béla úttól keletre, a Budafoki út felé még további épületrészekre kell számítani. Zenta utca A Zenta utca és a Budafoki út sarkánál, gázesőcsere céljából kiásott közműárokban, egv 18-19. századi lakóépület részben visszabontott felmenő falának délnyugati sarokrészét tudtuk dokumentálni. A mészkőből és részben téglából felhúzott falazat a felszíntől számítva mintegy 50 centiméter mélységben került elő, vastagsága 50-55 centiméter volt, belső oldalán többrétegű vakolás mutatkozott. Ez az épületsarok a Bartók Béla út 18. és 22. számú házak közötti vágányzónában talált alapfalakkal egykorú, velük egyazon építési periódushoz tartozott. A falsarok mellett, korabeli bazalt kockaköves útfelület húzódott. Beszédes József - Terei György Budapest, XI. ker, Gellérthegy Citadella (Hrsz.: 5412) A Citadella nyugati oldalán lévő meredek rézsű, az úgynevezett lődomb középső részén, régészetileg védett területen, építkezéshez kapcsolódó földmunkák során végeztem helyszíni szemlét és készítettem dokumentációt a látottakról. A 4 méter mély gödör falainak metszetén jól látható volt, hogy a sziklás altalaj felett 35-40-60 centiméter vastag, barnásszürke réteg húzódik, amelyből két ponton korongolt La Tène kori és kézzel formált bronzkori cserepeket gyűjtöttem. Ezt az (őskori kultúrréteget is magában foglaló) egykori földfelszínt borítja a 200-350 centiméter vastag, nyers kőtörmelékből álló, laza feltöltés, amelyet a Citadella 1854-ben történt megépítésekor a lődomb létesítésére hordtak össze. A Citadella falainak statikai vizsgálata során, egy másik alkalommal, a kutatóaknák ásásának régészeti felügyeletét végeztem el. Megállapítható volt, hogy a Citadella épületének keleti harmada közvetlenül a sziklára épült, másutt viszont új- és legújabb kori építése törmelékrétegre. Régészeti leletek vagy jelenségek a kutatóaknákban nem kerültek elő. Maráz Borbála