A BTM Aquincumi Múzeumának ásatásai és leletmentései 2002-ben (Aquincumi Füzetek 9. Budapest, 2003)

Az Aquincumi Múzeum kisebb leletmentései és szondázó jellegű feltárásai a 2002. évben

ben érintette a római réteget. Kutatásunk során bárom későrómai északnyugat-délkeleti tájolású téglasírra bukkantunk, amelyeket még a római kor folyamán kiraboltak és feldúltak. Az 1. számú sírból, amelynek csak a keleti végét találtuk meg, sem a csontváz maradványai, sem lelet nem került elő. Az 1. sírtól délnyugatra fedeztük fel a 2. sírt, amelynek a nyugati végére ástak rá. A csontváz lábrésze és az a mellé helvezett mellékletek (üvegedény és házikerámia) érintetlenül maradtak. A sír 190 centiméter hosszú volt. A sírba beépített néhány téglán tabula ansata bélyeget figyeltünk meg, azonban feliratuk kopott, nehezen olvasható volt. Az 1. sírtól északnyugatra egy újabb (3. számú) sír beásása jelentkezett, amelyet szintén kiraboltak, de a bolygatás során viszonylag több leletet hagytak hátra. A sír kibontása közben négy bronzérem, a deréktájról bronz övcsat, a váz bal oldalától övszíjvég, a lábától pedig egy hosszúkás vastárgy került elő. A sír felfedezése előtt, illetve annak közelében egy bronz, nyílcsúcs látott napvilágot, amely feltehetően a 3. sírból származott és a rablás után vesztették el. A sír tégláin fehér vakolatnyomokat figyeltünk meg, valószínűleg a szertartás előtt azt belülről kivakolták. Néhány sírhoz tartozó téglán erősen kopott tabula ansata és téglalap alakú bélvegeket figyeltünk meg. Feltehetően a 1 -es és 2es sír gazdag női-, a 3. pedig férfitemetkezés volt. A sírrablók ismerték a sírok helyét, amelyre a tudatos rábontásból következtethetünk. Kirchhof Anita Budapest, III. ker, Selmeci utca 26. (Hrsz.: 17430) A Velárbau Építőipari Kft. megbízásából a Budapest, III. ker., Selmeci utca 26. telek területén építkezést megelőző feltárást folytattunk. Az épület alapozási síkja nem érintette a római kori kultúrréteget, ezért a terület római kori beépítettségének megállapítása érdekében 1 X 7 uréter hosszú kutatóárkot nyitottunk. Az árok nyugati végében egy feltehetően 2. századi sütőkemencére bukkantunk, amelynek keleti oldalán munkagödröket azonosítottunk. Az ásatás során leletanyag nem került elő. A kemencét teljes mélységben nem volt lehetőségünk feltárni, azonban az alapozással nem semmisült meg. Nagy L. 1932-ben a Selmeci utcai evangélikus temp-