A BTM Aquincumi Múzeumának ásatásai és leletmentései 2002-ben (Aquincumi Füzetek 9. Budapest, 2003)

Régészeti és földtani kutatások Soroksár határában (Horváth Zoltán — Mindszenty Andrea - Reményi László - Zádor Judit)

illetve az agyagos közbetelepülések alapján folvóvízi üledékként értelmezzük. A homok-agyag szintek váltakozása meanderező folyó övzátony fáciesét képviselheti, míg a kavicsos réteg a folyómederhez közelebbi szakaszt jelzi. A felső 60 centiméterben vizsgált képződményben megjelenő nagyméretű, sötétbarna (10YR 3/3), l —10 centiméter nagyságú kőzetlisztes agyag összetételű törmelék darabok recens és szubrecens talajreliktumoknak bizonyultak. Mivel ezek a kötetlen kiasztok enyhe víz általi mozgatás hatására is szétesnének, a rétegzés meredek szögű (30°<), indokolt az emberi beavatkozás, feltöltés lehetőségét megerősíteni. Az üledékben észlelt mésztartalom arra utal, hogy az ásatásnak ezen a részén, az alapvetően síkér, mégis enyhe terephullámokkal jellemezhető területen a folyó vízjárását követő talajvízszint fluktuáció miatt a szárazabb időszakokban mészleplek maradhatnak viszsza a leszálló talajvízből. A rozsdabarna vasoxid kiválások a redox viszonyok váltakozását jelzik, ami ugyancsak a talajvízszint fluktuációval hozható összefüggésbe. A homokhát tetején két csontvázas rítusú sír, és néhány cölöpIvuk méretű objektum került elő. 2. kép: Zsugorított csontvázas sír az ásatás északnyugati területén Fig. 2: Flexed inhumation burial in the northwestern part of the excavation In the uppermot 60 cm of the exposed profile l-lO em diameter dark brown (10YR 3/3) fragments of siltv clay composition were encountered. Thev are interpreted recent to sub-recent soil relics. As these uncemented clasts would fall apart even when slightlv moved by flowing water, however, the stratification lies at an acute angle (30°< ) it seems to be very likelv that the accumulatin of this material involved human activity in modern times. The lime content of the deposit suggests that in this part of the