A BTM Aquincumi Múzeumának ásatásai és leletmentései 2002-ben (Aquincumi Füzetek 9. Budapest, 2003)
Régészeti és földtani kutatások Soroksár határában (Horváth Zoltán — Mindszenty Andrea - Reményi László - Zádor Judit)
völgyében lezökkenés következhetett be, amelynek egyik eredménye lehet a soroksári Dunaág kialakulása. Pécsi Márton 1959-ben a Budapest környéki Duna-szakaszról azt írja, hogy a Duna a pleisztocén során nagyjából Budapest-Kecskemét—Kiskunfélegyháza, (PÉCSI 1959) illetve Budapest-Cegléd-Lakitelek irányában folyt. Wein György egyértelműen amellett foglal állást, hogy a Budai-hegvség a levantei végén, a pleisztocén elején került szárazra. (WEIN 1977) Ekkor kezdett kialakulni a mai hegyvidék, amely meghatározta Duna folyó lefutását, valamint befolyásolta a folyóvízi üledékképződési környezet különböző kifejlődéseinek elhelyezkedését is. A vizsgált soroksári terület tulajdonképpen bonyolultan összefogazódó folyóvízi kifejlődésekből (fáciesekből) felépülő hordalékkúpkomplexum Alföld felszínébe belesimuló részének tekinthető. A szondázó ásatásra két területet jelöltünk ki. A 2. lelőhely szelvényeit közvetlenül az 1999-ben feltárt 10. kutatóárok mellett jelöltük ki, amely egy észak-déli irányú homokhátat vágott, ugyanis a homokhát tetején egy koponyatöredék került elő, a kutatóárokban pedig szórvány bronzkori kerámiát találtak. (BTM Adattár: 19132000) A kijelölt szelvényünk kegeological and geomorphlogical literature published in the past 80 years on the Budapest section of the Danube. According to Sehafarzik (1918), at the end of the Early Holocene a fault-controlled topographic depression was formed in this part of the Danube valley, and this depression has reulted in the development of the Soroksár Danube branch. M. Pécsi (1959) that during the Pleistocene, the Danube was flowing approximately along the line Budapest-Kecskemét-Kiskunfélegyháza or perhaps Budapest-Cegléd-Lakitelek. Gy. Wein was convinced (1977) that the uplift of the Buda hills towards the end of the Levantine period and the beginning of the Pleistocene was the major decisive factor in shaping the course of the Danube. The new hilly range strongly influenced also the establishment of the alluvial sedimentary environment of those times. The Soroksár region is actually a part of an alluvial cone complex built from the intricately interrelated alluvial formations deposited onto the surface of the Hungarian Plain. Two territories were picked-out for test excavations. The trenches through site 2 were opened right