A BTM Aquincumi Múzeumának ásatásai és leletmentései 2002-ben (Aquincumi Füzetek 9. Budapest, 2003)

Nagytétény-CAMPONA (Kocsis László - Koós István)

és egy kváder magasságban a felmenő falát is dokumentálhattuk. (7. kép) A derékszögben kelet felé visszaforduló falazat, a bástya északi zárófala, szintén 1,8 méter szélességű volt. Egv következő szondával a bástya északkeleti sarkát igyekeztünk meghatározni, azonban a kitűzött bástya sarok helyén újkori bolygatás miatt régészetileg értékelhető réteget vagy falazat nyomát nem találtuk. Ennek ellenére kelet-nyugati irányban mégis meghatározhattuk a bástva belméretét, ami 4,3 uréter. Észak-déli irányú kiterjedése továbbra is ismeretlen, mert déli irányban a telekhatáron álló épített kőfal és az alatta levő közművek akadályozták a kutatást. A bástya keleti zárófalától keletre, egy mély, újkori beásás pusztította el a via sagularis rétegeit. A kutatóárok metszetében 2,5 méterre keletre a bástya zárófalától 1,5 uréter szélességű, újkorra] nem bolygatott felületben azonosíthattuk az út törtköves alapozását, és az azon levő 50-60 centiméter vastag, földes kavicsréteget, ami eredetileg egy kőlapokkal kirakott út alapozásának a maradvátion and the underlying 50-60 cm thick earthy pebble layer, which was the remains of the foundation of an originally paved road, were discovered in the section of the test trench, 2.5 m east of the end wall of the bastion, on a 1.5 m wide 6. kép: Az erődfal és a mellette levő észak—déli bástyafal északról Fig. 6: The fort wall and the adjacent north-south running bastion wall from the north surface not disturbed bv modern features. The stone slabs of road pavement always provided excellent building materials in later periods, so the pavements were usually taken up and rc-used. What remained from such road constructions was the pebble bed of the pavement. The thick charcoal layer and the overlying tegula debris found on the remains of the road perhaps represented destruction layers from the roofed bastion.