A BTM Aquincumi Múzeumának ásatásai és leletmentései 2002-ben (Aquincumi Füzetek 9. Budapest, 2003)

Újabb topográfiai adatok a Szent Gellért tér őskori, római és középkori beépítettségéhez (Beszédes József - Terei György)

szám alatt, az egykori Sáros fürdő helyén 12. századi faragott pillérfő (BTM KO. 14.) került elő, egy későbbi építkezéskor pedig románkori kőfaragvány (OMF, Halászbástya kőtár 11.794.). E faragott kövek elsődleges, avagy másodlagos felhasználása bizonytalan. Középkori legendákra támaszkodva egyes kutatók a Gellért térre helyezték a Szent Erzsébetről elnevezett ispotályt, (BÁNLAKY 1923, 4, GARÁDY 1943, 189-190.) míg mások inkább a mai Rudas fürdő mellett feltárt templom helvére lokalizálták, (GÁRDONYI' 1950, 565-, LÓCSY 1967, 205-) Ez utóbbi elképzelés ma az elfogadottabb. A mai Gellért fürdő középkori „őséről" beszámoló írásos feljegyzések a 15. század elejére nyúlnak vissza, Bertandon de la Broccuere 1433-ban írt munkájában olvashatunk a fürdő első említéséről. (BÁNLAKY 1923, 4.) A fürdőkultúrájukról híres törökök is kihasználták az épületet. A 19. századtól a többször átépített, Sárosfürdőként ismert épület a Ferencz József híd (ma Szabadság híd) 1890-es évekbeni építésekor lebontásra került. A Szent Gellért téren két helyszínen végeztünk szondázó feltárást: a Gellért Szálló Bartók Béla úti bejárata előtt (augusztus 8. és yielded very little evidence about this period. A carved column capital from the 12'

1

' century was found in the place of the former Sáros bath beneath under 4 Kelenhegyi Street (BTM KO. 14), while a stone carved in Romanesque style was discovered during later construction work in the same lot (OMF, Halászbástya lapidary 11.794). The primary or secondary use of these stones is uncertain. Reiving on medieval legends, some specialists located the hospital named after Saint Elisabeth on Gellért Square (BÁNLAKY 1923, 4, GARÁDY 1943, 189-190), while other scholars placed it rather on the site of the church unearthed next to the modern Rudas bath complex (GÁRDONYI 1950, 565-, LÓCSY 1967, 203-). Ibis latter supposition is more accepted today. Records concerning the medieval "antecedent" to the modern Gellért bath complex date from the beginning of the 15

th century We can first read about the bath in Bertandon de la Broccucre's work written in 1433 (BÁNLAKY 1923, 4). The lurks, who were famous for their bathing culture made good use of the building. The building known as Sárosfürdő ("Mud bath"), which was reconstructed several