A BTM Aquincumi Múzeumának ásatásai és leletmentései 2001-ben (Aquincumi Füzetek 8. Budapest, 2002)

Az Aquincumi Múzeum kisebb leletmentései és szondázó jellegű feltárásai a 2001. évben - 25. Lelőhely-bejárások és régészeti örökségünk védelme (Lassányi Gábor)

lását, mind a régészeti védettség alatt álló, mind az ilyennel még nem rendelkező ingatlanokon. Mindezt az tette szükségessé, hogy az utolsó évtized hatalmas fővárosi építkezési hulláma, és az ingatlan nyilvántartásban bekövetkezett változások súlyosan fenyegették a budapesti régészeti lclőhelyek állapotát és azt a veszélyt hordozták magukban, hogy régészeti örökségünk jelentős darabjai tűnhetnek el a földmunkák során nyomtalanul. Ezt a súlyos veszélyt csak úgy lehet elhárítani, hogy továbbra is bízva az építtetők törvénytiszteletében és felelősségérzetében, régészeink az Adattárral együttműködve rendszeresen ellenőrzik az ismert régészeti lelőhelyek és környékük állapotát. Ez természetesen elképzelhetetlen a kerületi önkormányzatok Építési Osztályaival való folyamatos együttműködés nélkül, amelyek nagyban hozzájárulnak munkánk eredményességéhez. Az új, a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LX1V. törvény már kötelezővé is teszi ezeket az ellenőrzéseket a területileg illetékes múzeumok számára (16$). Római kori emlékek közül talán legnagyobb veszélynek a budai hegyvidéken fekvő római villaövezet volt kitéve, ahol számos ismert by Margit Nagy, 100 m north of the arca we opened up. Gábor Szilas Site surveys and the protection of the archaeological heritage Last year, the co-workers at the Budapest History Museum made efforts to keep an even more vigilent eye on the fate of known archaeological sites both in territories under archaeological protection and in the unprotected lots. This was necessary since the immense construction boom witnessed in the capital in the last decade and the changes introduced in the registry of the landed property seriously threatened the condition of archaeological sites in Budapest and the dangr arose that significant components of our archaeological heritage might disappear without trace as the consccjucnec of earth moving work. This grave danger can be averted only if, in the hope that investors respect the law and have a sense of responsibility, our archaeologists regularlv check the condition of the known archaeological sites and their environment in co-ordnation with the Archives. Naturally this cannot be accomplished without